Szétesése előtt készített felvételt egy messzi galaxishalmazról a Hitomi műhold

Mielőtt végleg megsemmisült volna a szerencsétlen sorsú japán Hitomi műhold, sikerült felvételt készítenie egy 250 millió fényévnyire lévő galaxishalmazról - adta hírül a BBC hírportálja.

A februárban felbocsátott Hitomi röntgenteleszkópos csillagászati kutatóműholddal márciusban megszakadt a kapcsolat. Mielőtt azonban végleg megsemmisült volna, a kutatóknak sikerült kinyerni belőle adatokat a Perszeusz galaxishalmaz gázairól, az eredményeket a Nature tudományos folyóirat közölte.
Az adatok azt mutatták, hogy a galaxisok közötti gáz nem örvénylik olyan erővel, mint várták volna.
A Hitomi újgenerációs műholdnak három éven át kellett volna az űrből tanulmányoznia a galaxishalmazokat és a fekete lyukakat. Több mint negyedmilliárd dollárba (71 milliárd forint) került, a kutatásban részt vett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), valamint japán, brit és más kutatócsoportok is.
Az adatokat elemző tudósok azt találták, hogy a Perseus galaxisai közötti forró gázok lassabban (óránként 540 ezer kilométeres sebességgel) száguldanak és a vártnál kevésbé turbulensek.
A galaxishalmazok gázairól úgy véli a tudomány, hogy különösen forrók és sűrűk, sok bennünk az úgynevezett sötét anyag és a közepükön fekete lyuk tátong.
A különböző gázok közötti interakcióról azt tartották, hogy teljesen kaotikus, tehát a Hitomi adatai, cáfolták a várakozásokat.
"A gáz viszonylag stabil, nem örvénylik annyira, mint gondoltuk. A Hitomi mérései azt mondják nekünk, hogy a távoli galaxishalmazokról talán pontosabb méréseket tudunk készíteni, mint a saját Tejútrendszerünkről" - magyarázta Brian McNamara, a kanadai Waterlooi Egyetem asztrofizikusa.
A Hitomit - melynek japán neve pupillát jelent - azért vesztette szem elől a földi irányítás, mert egy szenzor tévesen érzékelte az űreszköz forgását és amikor a fedélzeti irányítórendszer ezt megpróbálta korrigálni, őrült forgásba hajtotta a Hitomit, amíg vélhetően le nem törtek a napenergia-paneljai.
Hasonló műholdat legközelebb 2028-ban készül az űrbe juttatni az Európai Űrügynökség (ESA).