| A Tarantula-ködöt kapta lencsevégre a Hubble-űrteleszkóp |
|
| 2012.08.13. 18:32 | Szerző: MTI |
|
|
|
|
|
|
|
|
| A Tarantula-ködöt (nebulát) kapta lencsevégre a Hubble-űrteleszkóp. |
A Tarantula-köd (más néven NGC 2070 vagy Caldwell 103) egy diffúz gázköd az Aranyhal (Dorado) csillagképben. Része a Nagy Magellán-felhőnek, és 170 ezer fényévnyire található a Földtől - olvasható a PhysOrg honlapján (http://phys.org/264008672.html).
Ez a legnagyobb, 650 fényév átmérőjű és a legaktívabb csillagképző térsége a Lokális Csoportnak, ahová a Tejútrendszer is tartozik. A teleszkóp feltalálása óta a nebula peremén fedezték fel a Földhöz legközelebbi szupernóvát: az SN 1987A szabad szemmel is látható volt.
A Tarantula-köd központja viszonylag fiatal és rendkívül fényes. Maga a nebula is olyan fényes, hogyha ezer fényévnyi távolságon belül lenne a Földtől, árnyéka bolygónkra vetülne.
A legújabb Hubble-felvételeken a Tarantula-köd peremvidéke látszik, a finom fényes szerkezet ionizált hidrogénben gazdag területre utal. A csillagászok HII régióknak nevezik az ilyen területeket, ahol protonok és elektronok alkotta felhők találhatók.
A területen újszülött csillagok láthatók, amelyek által kibocsátott erőteljes ibolyántúli sugárzás ionizálja a körülöttük lévő gázokat. A felhők tiszavirág életűek, hiszen az újszülött napoktól eredő csillagszél és az ionizálási folyamat szétkergeti őket, "pőrén" hagyva a csillaghalmazokat.
| 
