Megtalálták az ókori Brigetio fémműves műhelyét az ELTE régészei
2012.07.28. 10:30  |  Szerző: MTI
Tudomány	nyomtat   |    |

Ismertetése szerint a Komárom-Szőnyben folyó ásatások bőségesek voltak leletanyagban.
"Rengeteg kerámiatárgy került elő - edényeket, amfora-töredékeket találtunk, feltártunk csontfaragványokat, érmeket, bronz használati eszközöket. Ezek értékelését szeptembertől az ELTE ókori régészeti tanszékén egyetemi órák keretében kezdjük meg" - mondta.
Mint Borhy László kiemelte, az idei ásatási szezon leglátványosabb eredményének egy fémműves műhely feltárása tekinthető. Korábban olyan bronztárgyakat, félkész termékeket és fémhulladékokat találtak, amelyek arra utaltak, hogy a közelben valahol egy bronzműves műhely lehetett.
"Kedvezett a szerencse és a hét elején sikerült megtalálnunk" - jegyezte meg a régészprofesszor
A műhely, amelyben nemcsak bronz, hanem egyéb fémek megmunkálása is folyt, egy 10 méter széles és 20 méter hosszú, észak-déli elhelyezkedésű, csatornázott udvar keleti felében működött. A régészek feltártak három egymás közelében elhelyezkedő, 1,5-2 méter átmérőjű kerek fémöntő kemencét. A leletek között előkerültek áldozati ajándékok (votívok) előállítására szolgáló öntőformák, amelyeket különböző isteneknek ajánlottak fel. Az egyik a pásztorok, kereskedők, utazók istenét, Mercuriust ábrázolta, de előkerült Fortunát, vagy Vénuszt ábrázoló töredék is.
"A kemencéktől délre nagyon érdekes felfedezést tettünk. Három évvel ezelőtt tártunk fel egy pincét, idén pedig egy másik insulában újabb pincére bukkantunk. Nagyjából ugyanolyan volt az elrendezése az insulán belül, mint a korábbi esetben, azt is mondhatjuk, hogy itt egy brigetiói pincesor húzódhatott" - fogalmazott Borhy László, hozzátéve: valamilyen egységes városépítészeti koncepció határozhatta meg az insulák beépítését.
Az idén a pincének csupán 1,5 méteres szakaszát tárták fel, ugyanis a bontások során olyan szerves maradványokra bukkantak, amelyek kiemelésére, konzerválására fel kell készülni.
"Jövőre próbáljuk meg teljes egészében feltárni ezt a pincét. Körülbelül egyméteres mélységben 40 centiméter szélességű, félméteres, egyméteres elszenesedett gerendadarabok maradtak meg a kedvező talajviszonyoknak köszönhetően" - mondta.
A pincében, amely a jelek szerint élelmiszerraktárként szolgálhatott, nagy mennyiségben kerültek elő egyéb szerves maradványok, így datolya és olajbogyó, de találtak alma és barackmagokat, ami egészen szenzációs leletnek számít.
"Az egzotikus gyümölcsöket konzervált állapotban szállították Brigetióba - az olajbogyót besózták, a datolyát aszalták, hogy az árú kibírja a hosszú utat és a célállomáson fogyasztható állapotban kerüljenek a távoli csemegék. Néhány éve találtunk fügemagokat egy sírban, a gyümölcsöt túlvilági útravalónak szánták az elhunyt számára. Archeobotanikusok megállapítása szerint a Közel-Keletről, valószínűleg a mai Szíria területéről importálhatták a gyümölcsöt. Brigetio egyébként a távolsági kereskedelem fontos célpontja volt. Messziről - Hispániából, Itáliából szállítottak ide csemegéket, erre utal a korabeli csomagolóanyag, az amforák, amelyekben légmentesen lezárva nagy távolságokra tudták eljuttatni az olajt, bort, olívabogyót, fahéjat, de osztrigát is szállítottak Brigetióba" - összegezte Borhy László.
(Insula különálló ház, vagy házcsoport, amelyeket más insuláktól utcácskák választottak el).