A Déli Ég Csodái a Polaris Csillagvizsgálóban
2012.04.24. 17:26  |  Szerző: MTI
Tudomány	nyomtat   |    |

Mint a Polaris Csillagvizsgáló (http://polaris.mcse.hu) közleménye kiemeli "a Csillagászat Napja 'mozgó ünnep', amely a holdfázishoz igazodik, általában az első negyedhez legközelebbi szombatra esik. Ebben az évben első negyed április 29-ére esik, így a Csillagászat Napján, április 28-án még éppen nem félholdat, hanem annál egy napnyival keskenyebb +majdnem-félholdat+ figyelhetünk meg."
A Polaris Csillagvizsgálóban már déltől várják az érdeklődőket távcsöves Nap-bemutatóval, este pedig a Hold, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz lesz "távcsővégen".
A Csillagászat Napján a látogatók megtekinthetik a kiváló asztrofotós, Éder Iván A Déli Égbolt Csodái című kiállítását, és konzultálhatnak is a fotóssal. 
"Számos olyan csillagkép van, amely az északi féltekéjéről, így Magyarországról is, nagyon kedvezőtlenül, vagy egyáltalán nem is figyelhető  meg. Ezek a csillagképek és rejtett csodáik csak a déli féltekéről látszanak. Közülük a legnépszerűbbek a Dél Keresztje csillagkép, a Magellán-felhők, az Alfa Kentauri csillagrendszer, amelynek tagja a Napunkhoz legközelebb eső csillag, a Proxima Kentauri, az égbolt legfényesebb gömbhalmazai, és nem utolsó sorban saját galaxisunk, a Tejútrendszer központi vidéke is, amely rengeteg csodát rejt" - emeli ki a közlemény.
Éder Iván 2010-ben vett részt a namíbiai fotósexpedícióban, ennek helyszíne a Baktérítőhöz igen közeli, a Namib-sivatag és a Kalahári-sivatag között, 1800 méteres magasságban fekvő terület volt. A száraz klíma, a kristálytiszta levegő és a ritkán lakott, fényszennyezés-mentes terület igen kedvező feltételeket teremtett a csillagászati megfigyelésekhez.
A közlemény rámutat, hogy az expedíció során készült felvételeket azzal a céllal állítják ki, hogy az érdeklődők a csillagászati objektumok érdekességeinek megismerése mellett megtapasztalják azok szemet gyönyörködtető voltát is.
"A képek színe és megjelenése minden esetben a valóságot tükrözi, ami természetesen némi szubjektivitást is takar, mivel az objektumokat halványságuk miatt saját szemünkkel teljes pompájukban sosem láthatjuk. A képek készítése nem egyszerű feladat. Mivel rendkívül halvány jelenségekről van szó, megörökítésük hosszú expozíciót igényel, miközben a távcsövet nagyon pontosan a célon kell tartani annak érdekében, hogy ne mozduljon be a kompozíció. A képek elkészülte után némelyik halvány köd hosszadalmas számítógépes képfeldolgozással válik csak láthatóvá, a művelet több órán keresztül, sok esetben napokig tart" - hangsúlyozza a közlemény.
Éder Iván 2000 óta foglalkozik csillagászati fényképezéssel, asztrofotózással. 2006-ig még filmre és diára fotózott, azóta pedig digitális fényképezőgépekkel készíti a felvételeket. Képei jól ismertek Európában és a tengerentúlon, munkái rendszeresen megjelennek hazai és külföldi szaklapokban, magazinokban és könyvekben, illetve internetes oldalakon. Számos alkalommal választották alkotásait a nap képének a NASA honlapján.