Jordánia legkorábbi lakóházait tárták fel
2012.02.21. 16:56  |  Szerző: MTI
Tudomány	nyomtat   |    |

Az amerikai, brit, dán és jordániai régészek kutatásairól a PLoS ONE című internetes folyóiratban jelent meg tanulmány.
Az expedíció Jordánia keleti részén, sivatagos területen három éven át végzett ásatásokat, ahol egy kéthektáros területet tártak fel. A ma igen száraz, barátságtalan vidék a legutóbbi jégkorszak során buja növényzettel borított terület volt, amelyet bővizű folyók és patakok szeltek át - olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.
A feltárások során százezrével kerültek elő kőeszközök, állati csontok és egyéb leletek, amelyek arról tanúskodnak, hogy hosszú időn keresztül ez egy rendkívül sűrűn lakott térség volt.
"Ami megdöbbentő, hogy milyen intenzíven lakták a területet. Már húsz évezreddel ezelőtt vadászó-gyűjtögető közösségek telepedtek meg itt, hosszú távra rendezkedtek be, s itt temették el halottaikat is, holott a letelepedett életmódot általában a földműveléshez kapcsoljuk, amely tízezer ével később honosodott meg" - hangsúlyozta Jay Stock, a Cambridge-i Egyetem régésze, a tanulmány társszerzője.
A kutatócsoport eddig két kunyhót tárt fel teljesen. A szerény hajlékokat a földbe ásták, falakat és a mennyezetet ágakból, rőzséből alakították ki. A radiokarbonos kormeghatározás tanúsága szerint az egyik kunyhó 19 300-18 600 éves lehet.
"A kunyhókban állati csontokat, vörös okkerfestéket találtunk, valamint felfedeztünk egy rejtekhelyet, hol több száz átlyukasztott tengeri kagylóra bukkantunk. A kagylók a Földközi-tengerből és a Vörös-tengerből származnak, vagyis több száz kilométeres távolságról kerültek ide, ami a korabeli népesség kiterjedt cserekapcsolatairól tanúskodik" - emelte ki Lisa Maher, a berkeleyi Kaliforniai Egyetem régésze, az expedíció vezetője.