Élesen bírálták az Európai Parlamentben az uniós belügyminiszterek Schengennel kapcsolatos terveit
2012.06.12. 15:32  |  Szerző: MTI
Nagyvilág	nyomtat   |    |

A belügyminiszterek múlt csütörtöki luxembourgi ülésén született egyetértés abban, hogy rendkívüli körülmények - például a külső határok védelmének tartós és súlyos hiányosságai - esetén akár két évre is vissza lehessen állítani a határellenőrzést a tagállamok minősített többségének szavazatával. A miniszterek szerint az Európai Bizottság - az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye - előzetes helyzetfelmérést végezne, de a döntésben nem kapna érdemi szerepet, miként az Európai Parlament sem.
A kormányok arra hivatkoznak, hogy a határok biztonságáért ők viselik a felelősséget, az ellenőrzések tényleges visszaállításának eshetőségéről pedig leginkább annak kapcsán esik szó, hogy többen aggasztóan hiányosnak tartják a görög-török határ ellenőrzését, vagyis az illegálisan érkezők feltartóztatásának képességét a görögök részéről.
Cecilia Malmström belügyi EU-biztos csalódottságának adott hangot a belügyminiszterek álláspontja miatt, az EP részéről pedig felháborodott nyilatkozatok hangzottak el. A parlament most plenáris vitát tartott a kérdésben, meglehetősen paprikás hangulatban.
Martin Schulz EP-elnök már előzetesen leszögezte, hogy az EP minden eszközzel fellép az uniós polgárok alapvető szabadságjogait csorbító kezdeményezésekkel szemben.
Morten Bodskov, az EU soros elnökségét ellátó Dánia igazságügyi minisztere a vitában arról beszélt, hogy Luxembourgban egész egyszerűen nem lehetett volna más tartalmú konszenzusra jutni, de biztosította hallgatóságát afelől, hogy a kérdésről folytatni fogják a párbeszédet az EP-vel.
Nem is nagyon tehetnének mást, hiszen a schengeni rendszer szabályainak ilyen horderejű megváltoztatásához szükség lenne az Európai Parlament támogatására is.
Joseph Daul, az EP legnagyobb létszámú frakciójának, a jobbközép-kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciónak a vezetője teljességgel elfogadhatatlannak minősítette a luxembourgi állásfoglalást, és ironikusan azt kérdezte Bodskovtól, hogy akkor már miért nem vezetik be egyúttal a vízumkényszert is. Daul szerint a miniszterek kezdeményezése az úgynevezett közösségi döntéshozatal elve ellen intézett, nagyon veszélyes támadásnak számít.
Hannes Swoboda szocialista EP-frakcióvezető ezt emelte ki: szó sem lehet arról, hogy kizárják a folyamatból a parlamentet, amelyet ebben a kérdésben úgynevezett együttdöntési jog illet meg.
Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióelnöke, Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke, valamint Cornelia Ernst, a GUE/NGL nevű radikális baloldali frakció vezérszónoka szintén élesen támadta a belügyminiszterek közös álláspontját. Harms a dán elnökség mélypontjának nevezte a Schengennel kapcsolatban előállt helyzetet.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, a parlament állampolgári jogi bizottságának alelnöke a vita után tett nyilatkozatában hangsúlyozta: a tagállamok nemcsak az uniós szerződés betűjével, hanem saját, korábban kinyilvánított szándékaikkal is szembementek, amikor úgy döntöttek, hogy a schengeni övezet működtetésébe nem engednek beleszólást az európai uniós intézményeknek.
"Schengen az egyik legfontosabb közösségi vívmányunk, ezért működtetését nem bízhatjuk csupán a tagállamokra. Ahogyan az euró is megroppan szilárd közösségi alapok nélkül, úgy a közös határőrizeti rendszer sem képes hatékonyan és megbízhatóan működni, ha pusztán a kormányok gyakran egymásnak ellentmondó érdekeinek van alárendelve" - állapította meg Göncz Kinga. Leszögezte: nem engedhető meg, hogy a határőrizet ideiglenes visszaállítását egyoldalú értékelés és döntés előzze meg, nem hagyva abba érdemi beleszólást sem az Európai Parlamentnek, sem az Európai Bizottságnak.