Francia elnökválasztás - Sarkozy-nak nem sok esélye maradt a győzelemre
2012.04.23. 00:30  |  Szerző: MTI
Nagyvilág	nyomtat   |    |

A franciaországi elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 25,5-27 százalékával a második helyen végzett Nicolas Sarkozy jelenlegi konzervatív államfőnek elemzők véleménye szerint nem sok esélye maradt arra, hogy újraválasszák államfőnek a május 6-i második fordulóban. Annak ellenére sem, hogy Marine Le Pen szélsőjobboldali jelölt 18,2-20 százalékos táborának egy része őt erősítheti.

A jelenlegi államfőnek elsősorban szimbolikus győzelmet jelentett volna, ha megelőzi az első fordulóban a végül élen végzett szocialista riválisát, Francois Hollande-ot (28-29 százalék), mert elhitethette volna a táborával, hogy még nem dőlt el a választás kimenetele. "Ha a második helyen végez, akkor neki annyi" - idézte hétvégi számában az egyik elnöki tanácsadót a Le Monde.  
"Akrobatamutatvánnyal" felérő teljesítmény lenne Jean-Daniel Lévy, a Harris-Interactive közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint, ha Sarkozy meg tudná fordítani a tendenciát. Gérard Grunberg politológus szerint pedig Sarkozy-nek egyszerűen "vége". 
Az elemzők egyöntetű véleménye azért tűnhet némileg meglepőnek, mert a szélsőjobboldali jelölt rekordtámogatottságot szerzett vasárnap este, a harmadik helyre várt szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon pedig "csak" 11 százalékot ért el, ezért elméletileg a jobb- és baloldali tábor most kiegyenlített.
Stéphane Rozes, a Cap politikai elemzőintézet vezetője szerint az a tény, hogy Hollande végzett az élen az első fordulóban, Sarkozy vereségeként értékelendő. "Nagyon nehéz lesz neki új irányt venni: az ő kampánya miatt erősödött meg a Nemzeti Front, Sarkozy nem tudott középre figyelni" - véli az elemző. 
A 2007-es kampányhoz hasonlóan Sarkozy már az első forduló előtt megpróbálta a teljes jobboldalt összefogni. A stratégiát illetően azonban a kormánypárti táborban is megoszlottak a vélemények, mert nem volt egyértelmű, hogy a jobboldali jelölt inkább a szélsőjobboldali választókhoz vagy pedig a centrumhoz kíván szólni.
"A tét az, hogy maga mellé tudja-e (Sarkozy) állítani a Nemzeti Front szavazóit. De akármikor megpróbálkozott a kampányban, ez nem ment" - mutatott rá Gael Sliman, a BVA intézet részéről.
Marine Le Pen rekordméretű támogatottsága arra utal, hogy Sarkozy a 2007-es kampánnyal ellentétben most már nem képes elcsábítani a Nemzeti Front szavazóit, hiába képviselt kemény álláspontot az iszlámot, a bevándorlási vagy a közbiztonsági problémákat illetően. A szélsőjobboldali politikusnő ráadásul már a kampány alatt megmondta, hogy a két forduló között nem fogja felszólítani a választóit arra, hogy május 6-án a konzervatív jelöltet támogassák. Az Ifop felmérése szerint Le Pen szavazóinak legfeljebb 48 százaléka fog a jelenlegi államfőre szavazni, Francois Hollande 31 százalék támogatására számíthat, míg 21 százalék feltehetően tartózkodni fog május 6-án.
Sarkozynek meg kell majd próbálnia a körülbelül 10 százalékos eredménnyel, az ötödik helyen végzett centrista Francois Bayrou szavazóit is maga mellé állítania. Bayrou egyelőre nem kívánt sem a bal-, sem a jobboldal mögé beállni, de vasárnap este jelezte: lehet, hogy ezt a két forduló között megteszi majd. Tábora nagyjából három részre fog oszlani: 38 százalék Sarkozy-re, 32 százalék Hollande-ra szavaz, 30 százalék pedig tartózkodik.
Hollande számára a helyzet viszont sokkal könnyebb, miután Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Front jelöltje és Eva Joly, a Zöldek jelöltje is már jelezte, hogy a szocialista riválist támogatja a második fordulóban. "Saját táborával és Mélenchon szavazóival Hollande jelentős győzelemre számíthat" - véli Stéphane Rozes.
Az ellenzéki politikus a második fordulóban is feltehetően elsősorban a leköszönő államfő népszerűtlenségének köszönheti majd eredményét, amely a teljes elnökválasztást Sarkozy-ellenes népszavazássá teheti. Sarkozy hiába beszélt a kampányban szocialista riválisa tapasztalatlanságáról és programjának hiányosságairól, ezek láthatóan nem ijesztették el a választókat. "Hollande-nak ezt az irányt kell tartania. Azaz semmit nem kell csinálnia" - véli Gérard Grunberg.