 | Milyen tárgyakkal vették körül magukat az emberek az iparosodás korszakában? Mit tekintettek szépnek, mi volt a mintaadó norma? Modern probléma-e a tömegtermelés igénytelensége? Miért jöttek létre az iparművészeti múzeumok, és tulajdonképpen mi az iparművészet? |
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál választ a budapesti Iparművészeti Múzeum, amikor a londoni Victoria & Albert Museummal együtt egy nagyszabású kiállítás révén tekint vissza alapításának másfél évszázaddal ezelőtti időszakára. A Victoria & Albert Museum kurátorai által összeállított anyag a világ legnagyobb iparművészeti és designmúzeumának a történetét tekinti át a kezdeti lépésektől egészen napjaink kortárs designgyűjtéséig. A kiállításon mintegy 350 tárgy szerepel, többségében a Victoria & Albert Museum gyűjteményéből. Az anyagot más, hasonló profilú múzeumoktól kölcsönzött tárgyak egészítik ki, és az Iparművészeti Múzeum több műtárgya is szerepel a tárlaton.
Az új tárlat gyűjteménytörténeti hangsúlyú állandó kiállításunkkal együtt lehetőséget teremt a két intézmény közös eredetének és párhuzamos fejlődésének áttekintésére, új szempontokból megvilágítva az állandó kiállítást is. Ez a vendégkiállítás a múzeum küszöbön álló megújulásának idején alkalmat ad a visszatekintésre, a múzeum küldetésének és eredeti funkciójának ismételt végiggondolására. Ahogy az alapítás idején is London volt a példa, most a megújulás idején is a londoni múzeum megújítása az a példa, amely különösen fontos a számunkra.
A londoni Victoria & Albert Museum megalapítására az 1851-es londoni világkiállítás sikere után, 1852-ben került sor, akkor még Museum of Manufactures néven. 1853-tól Museum of Ornamental Art néven, 1857-től pedig South Kensington Museum néven működött. Alapításánál Albert herceg játszott kezdeményező szerepet, új épületének emelése pedig Viktória királynőhöz köthető, aki 1899-ben rakta le annak alapkövét, ekkortól viseli a Victoria & Albert Museum nevet. Hatására Európa-szerte számos hasonlóan didaktikus szándékkal alapított iparművészeti múzeum jött létre, Edinburgh-ban (1854), Bécsben (1864), Berlinben (1868), Budapesten (1872), Brünnben (1873), Rómában (1874), Oslóban (1876), Zágrábban (1880) és Prágában (1885).
A kiállítás összesen 16 fejezetben mutatja be a múzeum és gyűjteményei történetét, a kiállítás alapításhoz vezető lépésektől kezdve egészen a legújabb kortárs gyűjtésig. Kiemelt hangsúlyt kap ezen belül a 19. század második felének gyűjteménytörténete.
Az első hat fejezet az alapítás előtörténetét tárgyalja, kiemelten az 1851-es londoni világkiállítást. A hetedik fejezet témája az új múzeum alapítása, majd a következő fejezetek az új múzeum gyűjteményezési és oktatási tevékenységét mutatják be, külön fejezeteket szentelve az iszlám és a keleti anyag gyűjtésének, illetve a kortárs tárgyak beszerzésének. A 15. fejezet európai kitekintést nyújt: a londoni példára létrejött európai múzeumalapítási hullámot két intézményen keresztül mutatja be a kiállítás; ezek a berlini Kunstgewerbemuseum és a budapesti Iparművészeti Múzeum. Az utolsó fejezet a Victoria & Albert Museum legújabb szerzeményeiből nyújt válogatást.
A kiállítás 2011 novemberétől 2012 áprilisáig a bonni Kunst- und Austellungshalle épületében volt látható, közvetlenül Bonnból érkezett Budapestre. A Victoria & Albert Museum saját kiadója és a Prestel művészeti kiadó együttműködésében angol és német nyelvű katalógus készült hozzá, amelynek magyar változata múzeumi boltunkban lesz megvásárolható.
A kiállítás a Victoria & Albert Museummal és a bonni Kunst- und Ausstellungshalléval együttműködésben jött létre.
Megtekinthető: Budapest, Iparművészeti Múzeum - június 15. - szeptember 16.
