Félidőben a kormány - Közjogi változások: új alkotmány, átalakuló bírósági igazgatás és választási rendszer
2012.05.28. 06:00  |  Szerző: MTI
Itthon	nyomtat   |    |

A parlamentben tavaly április 18-án megszavazott és január 1-je óta hatályos új alkotmány szimbolikus változásokat is hozott: az ország hivatalos nevét Magyarországra változtatta, előszavában pedig kimondta, hogy Magyarország 1944-es német megszállásakor elveszített önrendelkezése csak 1990-ben állt helyre.
Az alaptörvény nem változtatott a parlamentáris kormányformán, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom viszonyán. Átalakította viszont az Alkotmánybíróság hatáskörét, a jogszabályok utólagos felülvizsgálatát így már csak a kormány, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti, vagyis véget ért az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Ab-hez fordulhat. A testület ugyanakkor január óta bírói döntések alkotmányosságát is felülvizsgálhatja.
Az új alkotmány rendelkezett arról is, hogy a bírósági rendszer négyszintű marad, de a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lép. A bírósági igazgatást viszont csak az ősszel elfogadott sarkalatos törvények alakították át.
Elvált egymástól a főbíró - vagyis a Kúria-elnök - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, a tizennégy év után megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjéhez kerültek. A hivatal elnöke lehetőséget kapott arra, hogy másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára. Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács felügyeli és véleményezi.
Az Orbán-kormány egyik első döntése volt a parlamenti létszámcsökkentés alkotmányba foglalása, és az új választási rendszert is e követelménynek megfelelően alkották meg. A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. A vegyes választási rendszert egyfordulóssá alakította a kormánytöbbség; a 176 helyett 106 egyéni választókerület lesz, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a területi listák megszűnnek, az országos listáról pedig 93 mandátumot osztanak ki.
Az új alkotmány arra is lehetőséget adott, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok választójogot kapjanak. A választójogi törvény értelmében a határon túli magyarok egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A választási eljárási törvény elfogadásával, a kampányfinanszírozás és a pártok gazdálkodásának átalakításával viszont még adós az Országgyűlés.
Változtak a népszavazási szabályok is: az érvényesség feltétele, hogy az összes választó több mint fele - nagyjából négymillió ember - részt vegyen a voksolásban. Módosult az ombudsmani rendszer is: a korábbi négyből csak az alapvető jogok biztosa maradt hivatalban, a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek biztosa a helyetteseként dolgozik január óta, az adatvédelmi biztos helyébe független hatóság lépett.
Kétharmados törvény rendelkezett az egyházak számának jelentős szűkítéséről: a Ház előbb tizennégy, majd újabb tizennyolc vallási közösséget ismert el. Az egyházi státusukat elvesztő közösségek márciustól egyesületként működhetnek.
Szintén sarkalatos törvény - a gazdasági stabilitásról szóló - rögzítette az egykulcsos személyi jövedelemadót és az állami nyugdíjrendszer alapjait.
Az Európai Bizottsággal folytatott vitához vezetett az ugyancsak decemberben elfogadott jegybanktörvény és az az új alkotmány átmeneti rendelkezései közé illesztett rendelkezés, amely lehetőséget adott volna a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonására. Ezek korrekcióját a következő hetekben végezheti el a parlament.
Az új önkormányzati törvény alapvetően átrendezte az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, 2013-tól a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek, a megyék intézményfenntartó szerepe pedig már ettől az évtől megszűnt. A polgármesteri cím és a parlamenti képviselői mandátum a következő ciklustól nem fér össze, az önkormányzati választásokat pedig 2014 után ötévente, az európai parlamenti választásokkal egy időben rendezik.
Az említett közjogi változásokat hamarosan a büntető- és a polgári jog szabályainak átalakítása követheti: az új büntető törvénykönyvről, amely várhatóan 2013. július 1-jén lép hatályba, már tárgyal az Országgyűlés, és hamarosan a Ház elé kerülhet az új polgári kódex is, amely a jövő év közepétől vagy 2014 elejétől lehet érvényes.