Az ombudsman a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kéri
2012.05.08. 11:51  |  Szerző: MTI
Itthon	nyomtat   |    |

Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény több - a médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó - rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan.
Szabó Máté emellett úgy véli, hogy a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak. Az ombudsman továbbá a szabályozás egészével összefüggésben jogalkotói mulasztásra is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét.
A közleményben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felidézte, egy civil szervezet felhívására több mint száz beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze a médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát. A panaszosok álláspontja szerint ugyanis a szabályozás nem zárja ki "a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát".
Szabó Máté ombudsman a beadványban jelzett problémákat áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lehet a médiatörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata.
Az indítvány kiemeli, hogy a médiatanács kiemelkedő fontossággal bír a sajtó- és médiaszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog érvényesülése szempontjából, ezért a szerv jogállásával összefüggő szabályok így csak megfelelő alkotmányos garanciák mentén alakíthatóak ki.
Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény szövegének belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. Mint írták, a törvény alapján például előfordulhat, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok.
Szabó Máté arra is felhívta az Ab figyelmét, hogy a jogállami követelmények sérelmén túl az alapvető jogállási szabályok esetében tapasztalható bizonytalanság megbéníthatja, ellehetetlenítheti a médiatanács működését, s ezen keresztül a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos állami jogvédelmi kötelezettség sérelmét idézheti elő.
Az alapvető jogok biztosa emiatt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül és semmisítse meg a médiatörvénynek a médiatanács elnökének megbízatásával összefüggő, a jogállamiság elvébe ütköző rendelkezéseit - áll a közleményben.
Az ombudsmani hivatal utalt arra, hogy az új alkotmánybírósági törvény alapján a biztos már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását.
Az ombudsmani indítvány ugyanakkor kitér arra, hogy indokolt lehet az Alkotmánybíróságnak megvizsgálnia, a törvénnyel kapcsolatban fennáll-e jogalkotói mulasztás, tekintettel a médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére, megválasztására, a megbízatás időtartamára és az újraválaszthatóságra.
Szabó Máté szerint ugyanis a garanciarendszer egészének szavatolnia kell a médiatanács folyamatos, a társadalmi viszonyokat leképező működését abban az esetben is, ha kétharmados megegyezés hiányában nem történhet meg a testület tagjainak és elnökének megválasztása.