Pert nyert Budaházy György a rendőrség ellen a Kúrián
2012.04.25. 15:10  |  Szerző: MTI
Itthon	nyomtat   |    |

Budaházy Györgynek abban az ügyében született szerdán jogerős részítélet a Kúrián, amelynek során 2003. április 1-jén a Szabad Magyarországért Mozgalom irodájában házkutatást tartottak, és lefoglaltak mintegy kilencezer plakátot, amelyek Magyarország EU-s csatlakozása ellen készültek az erről tartott népszavazásra, majd az elsőrendű felperest két társával együtt megbilincselték.
A Kúria bírói tanácsának ismertetése szerint Budaházy Györgyék keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a rendőrség indokolatlan előállításukkal korlátozta őket személyes szabadságukban, megalapozatlanul kezdeményezett velük szemben büntetőeljárást, megsértette emberi méltóságukat, illetve a személyes szabadság védelméhez és a választójog gyakorlásához fűződő személyiségi jogaikat.
Mészáros Mátyás, a bírói tanács elnöke elmondta: a BRFK felülvizsgálati kérelmében egyebek mellett a rendőrségi törvényre hivatkozva azt állította, hogy a rendőrség alkalmazottai Budaházyék előállítása és megbilincselése során jogszerűen jártak el, kényszerítő intézkedéseik alkalmazása "helyes, okszerű mérlegelés eredménye volt".
A bíró felhívta a figyelmet arra: a rendőrségi törvény által meghatározott intézkedési kötelezettség "nem jelent általános felhatalmazást a gyanúsítottal szembeni kényszerítő eszközök azonnali, mérlegelés nélküli alkalmazására". A rendőrség kérelmében azt állította, hogy bűncselekmény gyanúja miatt állította elő a felpereseket, az alperes azonban semmit nem bizonyított arra vonatkozóan, hogy miért kellett a tárgyi eszközök lefoglalásán túl kényszerítő intézkedéseket is alkalmazni, illetve miért kellett Budaházyékat nyomban előállítani - jegyezte meg.
Mint mondta, semmi nem indokolta, hogy a rendőrség ne a normál ügymenetben idézze be a gyanúsítottakat, az azonnali előállítás szükségességét pedig az alperes nem igazolta. A rendőrség intézkedését kirívóan okszerűtlen magatartásnak nevezte, amely jogellenes, és sérti a személyhez fűződő jogot, egyben megalapozza a kártérítésre való felelősséget is.
A Kúria nem osztotta az alperes azon védekezését sem, miszerint az első-, a másod- és a harmadrendű felperesekkel szemben a bilincselés jogszerű volt, mert az ítélet szerint a rendőrségi törvény a bilincselésre vonatkozóan preventív, mérlegelés nélküli intézkedésre nem ad lehetőséget.
Mészáros Mátyás hangsúlyozta: a rendőrnek minden egyes intézkedés során mérlegelve kell döntenie arról, hogy alkalmazza-e a bilincselést. A rendőrség egyik felperes esetében sem adott elő semmi olyan konkrét tényt, amely alapján értékelhető lenne, hogy a rendőr mérlegelése a megbilincseléskor okszerű volt-e - állapította meg.
Úgy fogalmazott: az alperes semmilyen, mérlegelés alapjául szolgáló tényt - a bűncselekmény gyanúját felvető intézkedési kötelezettség beálltán túlmenően - nem adott elő, így nem hivatkozhat arra, hogy az általános gyakorlatnak megfelelő eljárása vétlen volt.
Mészáros Mátyás közölte: a Kúria a BRFK-t kötelezi arra, hogy fizessen Budaházy Györgynek és a többi felperesnek mint egyetemleges jogosultaknak 35 ezer forint felülvizsgálati eljárási költséget; a le nem rótt 93 ezer forintos felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A Kúria jogerős részítélete ellen jogorvoslatnak nincs helye - tette hozzá.
Az alperes jogi képviselőjének megítélése szerint Budaházy Györgyöt és társait jogszerűen állították elő, a rendőrség nem cselekedett törvényellenesen. Megjegyezte: a rendőr mérlegelése nem volt jogellenes, amit bizonyít az, hogy az első fokú bíróság Budaházy és társai bűnösségét megállapította, és a másodfokú bíróság is megállapította "a bűncselekmény tényállásszerűségét". Hivatkozott arra is, hogy az ügyészség vádat emelt, és a rendőrséget nem marasztalta el a büntetőeljárás kezdeményezése miatt.
Budaházy György ügyvédje kiemelte: amikor Budaházy Györgyöt és társait megfosztották személyes szabadságuktól, megalázták őket, ami szerinte indokolatlan volt, ugyanis Budaházy részéről "semmiféle ellenszegülés nem volt megállapítható".
Emlékeztetett arra, hogy az első fokú ítélet is kifejtette: nem volt szükség a hatóság ilyen jellegű intézkedésére, mert nem állt fenn a szökés és az ellenszegülés veszélye. Utalt arra, hogy több felperest tanúként hívtak be, majd gyanúsítottak lettek belőlük a nyomozás során, és hét óra fogva tartás után engedték őket szabadon, ami sértette az alkotmányban védett, személyhez fűződő jogokat.
Budaházy György a tárgyalás után a teremből kifelé jövet úgy értékelte az ítéletet társainak, hogy "kis győzelem, de győzelem".
A jelenleg házi őrizetben lévő Budaházy György és 16 társa ellen egy másik ügyben terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt 2010. szeptember 27-én emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Budaházyt terrorcselekmény bűntettével, továbbá aljas indokból, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolják. Budaházyt 2010. október 13-án felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla egy másik ügyben, mert a bíróság szerint átlépte a szólásszabadság határait internetes írásaival.