Kiemelt jelentőségű lett a hivatali visszaéléssel vádolt volt APEH-vezetők ügye
2012.01.12. 14:59  |  Szerző: MTI
Itthon	nyomtat   |    |

A Budapesti Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntettével vádol hat egykori vezető beosztású APEH-dolgozót különböző vád tárgyává tett vélelmezett visszaélések kapcsán - olvasható a vádiratban.
Eszerint a vádlottak 2008-ban a korábbi adóhatóság (APEH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán vezető beosztású köztisztviselők voltak. Az első vádpont szerint a személyi jövedelemadó ellenőrzése során egy magánszemélynél 21,9 millió forint adóhiányt állapítottak meg a be nem vallott jövedelem kapcsán. A törvény szerint az adóbírság mértéke az adóhiány fele, és nincs helye mérséklésnek, ha az a bevétel eltitkolásával függ össze. Ilyenkor a késedelmi pótlékot sem lehet mérsékelni.
A revizor 2008 júniusában bírság és késedelmi kamat kiszabását javasolta.
A vád szerint azonban az elsőrendű vádlott - aki ekkor az APEH Közép-magyarországi
Regionális Igazgatóságának ellenőrzési szakigazgatója volt - úgy döntött, hogy mellőzi az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabását.
A tervezet elkészítésére az szja-ellenőrzési főosztály egyik jogásza kapott megbízást, vele két további vádlott - akik ekkor osztályvezetői, illetve főosztályvezetői beosztást láttak el - közölte, hogy ne szabjon ki adóbírságot és késedelmi pótlékot.
A jogász ennek megfelelően készítette el a tervezetet, amelyet valamennyi vádlott, köztük az ellenőrzési szakigazgató-helyettes és az elsőrendű vádlott szaktanácsadója is aláírt. Ennek nyomán kiadták azt az elsőfokú adóhatósági határozatot, amelyben törvénysértő módon nem szabták ki a 10,9 millió forintos adóbírságot és a 9,3 milliós késedelmi pótlékot.
A következő vád tárgyává tett esetben az elsőrendű vádlott egy másik magánszemély 28,2 millió forintos adóhiánya kapcsán döntött ismételten úgy, hogy nem szabja ki a 14,1 millió forintos adóbírságot és a 11,9 millió forintos késedelmi pótlékot.
A második vádpont szerint az adóellenőrök egy fővárosi büfében ellenőriztek, amikor a visszatérő próbavásárláskor a büfében nem használtak pénztárgépet, és nyugtát sem adtak. A revizorok erről jegyzőkönyvet vettek fel, rögzítették a számítógépes rendszerben, majd adóhatósági határozat is készült.
Miután a próbavásárlásról tudomást szerzett a tulajdonos egyik ismerőse, aki akkor az APEH-nál dolgozott, tájékoztatta a történtekről az elsőrendű vádlottat.
A volt APEH-vezető ekkor hivatali helyzetével visszaélve arra kérte az egyik vádlottat, hogy intézkedjen a hatósági eljárás és a mulasztási bírság kiszabásának mellőzéséről. A további vádlottak segítségével utasították beosztottjaikat, hogy a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása kódot töröljék a számítógépes rendszerből, és ne szabjanak ki mulasztási bírságot.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség ezért a vádlottakat hivatali visszaélés bűntettével vádolja.
Az ügyben csütörtökön lett volna az első tárgyalási nap. A tanácsvezető bíró bejelentése alapján azonban az ügyet kiemelt jelentőségűvé minősítették.
Ez azt jelenti, hogy az ilyen ügyekben eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni. A Fővárosi Törvényszék hamarosan új tárgyalási napot, illetve napokat jelöl ki.