 | 524 településen nincs még érvényes olyan engedélyük a szállítóknak, ami alapján a szemétszállítás garantálható. Pilisvörösváron december elsejétől megszűnt a szemétszállítás. A baj akkora, hogy már a nonprofit közműszolgáltatók veszteségeit egy pályázat útján a központi költségvetésből akarják visszafinanszírozni, azaz a mi adónkból. |
Székesfehérvár Fideszes polgármestere, dr. Cser-Palkovics András - aki a város országgyűlési képviselője is - már figyelmeztette pártját, hogy a nagyarányú rezsicsökkentés veszélyezteti a felszámolás alatt álló Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft. működését. Azt hogy a kormány döntései miatt kerüljön veszélybe Székesfehérváron a távhőszolgáltatás, nem hagyhatja a Fidesz, hiszen akkor elismernék, hogy a rezsicsökkentés "politikája" megbukott, nem fenntartható, épp ezért a kormány anyagi segítséget nyújt a városnak. Szerencsére (nyilván véletlen) a fűtőerőmű közösségi tulajdonba vétele egyezik a kormány törekvésével. A legutóbbi kormányülésen született döntés értelmében a város indulhat a felszámolásra kiírt pályázaton. A támogatás pénzügyi részéről január végéig több részletben születnek majd meg a kormánydöntések, ám minden bizonnyal olyan mértékű támogatással számolhatnak, ami megközelíti a teljes vételárat, vagyis a 2 milliárd 750 millió forintot. De nem mindenhol segít a kormány.
Már az idén akár 300 milliós veszteséggel számol a Dunakanyar nagy részének hulladékát összegyűjtő és kezelő Zöld Híd Régió Kft
Őrült ütemben kellett átvenniük a lakossági vegyes háztartási hulladék begyűjtését és kezelését - mondja a Nógrád és Pest megyében működő cég ügyvezetője. Gyenes Szilárd úgy fogalmaz: „Szelektív hulladékgyűjtésre és annak kezelésére jöttünk létre, de ránk szakadt a háztartási vegyes hulladékkal járó munka, amikor a központi döntések nyomán az ezzel foglalkozó külföldi cégek kiszorultak a piacról.”A feladatok tovább bővülnek, hiszen az idén januárban életbe lépett új, hulladékokról szóló törvény alapján 2014 januárjától csak magyar állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő cég végezheti ezt a közszolgáltatást az országban - írja a hir24.hu.
Van, aki többet fizet
A törvény kimondja azt is, hogy az önkormányzatok nem szabhatják meg ennek a szolgáltatásnak az árát, központi hatósági árat vezetnek be. A céget alapító Zöld Híd Önkormányzati Társulás 109 tagja valahogy próbált előre menekülni, amikor idén április végén megszavazták, hogy településeiken ugyanazért a szolgáltatásért egységes díjakat vezessen be a kft.. Csakhogy ez sok esetben azt jelenti, hogy a korábbi alacsonyabb közszolgáltatási díjnál magasabb összegről érkeznek a csekkek, ami ellen a lakosság egy része persze tiltakozik, hiszen mindenki a rezsicsökkentés lázában ég. Pócsmegyer önkormányzata például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordult állásfoglalásért, hogy mit tehet a 27-28 százalékos áremelést jelentő számlák ellen.
Nő a hiány
A Zöld Híd Régió Kft. pedig próbál futni a pénze után, de már tudja, hogy év végére akár 300 millió forint is lehet a vesztesége a tartozások miatt és növekvő hiánnyal számolnak jövőre is. Ezért fogalmazott úgy október végén a Társulás állásfoglalása, hogy a jelenlegi szabályozás szembeállítja a lakosságot és a közszolgáltatókat, veszélybe került a kötelező hulladékgazdálkodási önkormányzati feladat ellátásának fenntarthatósága. A drámai hangú írás parlamenti üzengetésbe torkollott Illés Zoltán államtitkár és Gémesi György, a Társulás elnöke között, de a személyes indulatokat sem nélkülöző vita mögött meghúzódó tényeket nem cáfolta senki.
Nőnek a kiadások
Az önkormányzatok kötelező feladata a szemétszállítás megoldása, de nem szólhatnak bele az árak meghatározásába, a hulladékgazdálkodás költségei pedig szintén tőlük függetlenül növekedtek és nőnek a jövőben is: a begyűjtést és kezelést végző cégeknek hulladéklerakási járulékot is kell fizetniük, tonnánként idén 3000 forintot, jövőre a dupláját és 2016-ig egyre többet,a kukásautóknak is ki kell pengetni az e-útdíjat, a tranzakciós adót, élből tíz százalékot visz el a rezsicsökkentés, még felügyeleti díjat is fizetnek az őket ellenőrző hivatal működésének finanszírozásához.
"Amíg tankolni tudunk, addig nem hagyjuk cserben a lakosságot, összeszedjük a hulladékot, fenntartjuk a szelektív gyűjtést, a zöldhulladék elszállítását és az üvegbegyűjtést is - mondja Gyenes Szilárd. A Zöld Híd Régió Kft. ügyvezetője szerint ugyanakkor, ha az állam nem gondoskodik belátható időn belül a szolgáltatásban keletkező egyre nagyobb pénzügyi hiány pótlásáról, akkor valóban nem lehet kizárni a csődöt, hiszen a Társulást alkotó önkormányzatok sem tudnak a zsebükbe nyúlni.
Jönnek a katasztrófavédők?
A törvény persze gondoskodik arról a helyzetről is, ha becsődöl a közszolgáltató. Akkor szükségellátás lép életbe, a katasztrófavédelem szállítja a szemetet. „Csak az kitöröl mindent, amiért egy évtizede dolgozunk" - sóhajt az ügyvezető: a korszerű gépek helyett teherautók gyűjtenék be a hulladékot, az állományt be kellene oltani a fertőzések ellen, szóval fél évszázadot lépne vissza Nógrád és Pest megye a hulladékgazdálkodás terén.
Közben folyamatosan jelentkeznek be a cégnél a térségből azok az önkormányzatok is, amelyek korábban nem velük álltak szerződésben. December 1-től csatlakozik például Sződliget, és további 17 település kérelme van az ügyvezető asztalán.
A nonprofit közműszolgáltatók is veszteséget termelnek
A monopol közműszolgáltatások nonprofittá alakítását tervezi a Fidesz. Erről Rogán Antal, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője beszélt a Hír TV P8 című műsorában. A politikus azt mondta, a rezsicsökkentésnek bizonyos értelemben nincs vége, mert "abban gondolkodunk, hogy kell egy olyan törvényt alkotni, amelyik a közműszolgáltatásokat Magyarországon egy rendszerbe fogja". E rendszer lényege pedig az lenne, hogy a monopol közműszolgáltatásoknál nem lehetne tetemes profitot realizálni, hanem nonprofitnak kellene lenniük, vagyis a keletkező nyereséget vissza kellene fordítani például a szolgáltatás színvonalának emelésébe.
Rogán Antal hozzátette, szerinte ennek sem fognak örülni az érintett külföldi cégek, holott az országnak egyértelműen ez az érdeke, mert "az emberek nem akarnak több szemétszállítási díjat, vízdíjat, villamosenergia-árat vagy éppen fűtési költséget fizetni, mint ami indokolt".
Mi értelme a monopol közműszolgáltatások nonprofittá alakításának, ha a nonprofit közműszolgáltatók szinte kivétel nélkül veszteséget termelnek? Semmi. Ráadásul egy pályázat útján a központi költségvetésből visszafinanszírozzák azoknak a cégeknek a veszteségeit, amivel a cégek a működőképességeit meg tudják tartani. Azaz a mi adónkból, a kormány által központosított rendszernek a hibáit próbálják meg betömködni.
Forrás: hir24.hu