 | A jövő év egyik legnagyobb kihívása a Honvédelmi Minisztérium (HM) működőképességének megőrzése egy nagyon nehéz anyagi helyzetben - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI-nek adott év végi interjújában. |
A miniszter szerint, ahogy az idei évben, úgy a következőben is nagyon komoly kihívások elé állítja a tárcát az anyagi helyzet. A csökkenő költségvetés miatt jövőre sem valószínű béremelés vagy jutalom - tette hozzá.
Hende Csaba kiemelte, hogy a tárca szűkös pénzügyi helyzete rendkívül szoros, fegyelmezett gazdálkodást kívánt. Ez azzal járt - mutatott rá -, hogy az áldozatos és kitűnő munkát végző katonák, illetve minisztériumi dolgozók sem béremelésben, sem jutalomban nem részesülhettek, miközben hatalmas munkát végeztek.
"Egy év alatt alaptörvényt, honvédelmi törvényt, a katonák jogállásáról szóló törvényt, illetve adatnyilvántartási törvényt is kidolgozni, végig vinni a parlamenten és mindennek a végrehajtási szabályrendszerét kialakítani, az több évre szóló munkaprogram egy egész minisztériumnak, és mi ezt egy év alatt hajtottuk végre" - fogalmazott.
A miniszter szerint hasonlóan "extra" feladatot rótt a tárcára a magyar EU-elnökség, amelynek fél éve alatt "hihetetlen munkát végeztek" a minisztériumi dolgozók a normál napirendjük mellett.
Hende Csaba szólt a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítésekről is: "a korrupció egy ezerfejű hidra, sosem lehet azt mondani, hogy végeztünk ezzel a dologgal"; a mechanizmusok megváltoztatásával viszont komoly eredményeket lehet elérni - mondta.
A minisztérium számos területen megszüntette a kiszervezést, az őrző-védő cégekkel megszakította a kapcsolatot, a szimulációs, kiképző és számítógépes rendszerek működtetését a saját kezébe vette - sorolta az eredményeket a miniszter.
A tárcánál sikerült komoly lépéseket tenni egy hatékony belső ellenőrzési rendszer kiépítésének irányába is; "én magam negyvenhat büntetőfeljelentést tettem" az átvilágítás során - fűzte hozzá.
A miniszter az idei év nagy kihívásaként említette a Honvédkórház visszaillesztését a honvédség rendszerébe, illetve a két katonai titkosszolgálat egyesítését, valamint a közszolgálati egyetem elindítását. Ezek mindegyike január elejétől elkezdheti végezni a feladatát - mutatott rá.
A jövő év egyik legfontosabb döntése lehet az amerikai gyártmányú, UH-1N-es (Huey) helikopterek beszerzésének kérdése. Erről döntés csak tavasszal várható, mivel számos összetevője van az ügynek - jegyezte meg.
A miniszter szerint a régi szovjet technológia lecserélése egy fejlettebb nyugati technológiára "forradalmi változás lenne a forgószárnyas képességünkben, ez egy tartós és új technológiát jelentene", de még sok kérdést kell tisztázni az ügyben.
Az amerikai kormány haditechnikai kereskedelemért felelős kormányügynöksége december 6-án terjesztette be a kongresszusnak a 30 helikopter átadására vonatkozó kérését. Kedvező döntés után, várhatóan januárban, magyar szakértői bizottság utazik az Egyesült Államokba és tájékozódik a fontos kérdésekről, ők tárgyalnak majd az igényekről és az árakról is - mondta Hende Csaba.
"Ez egy lehetőség, ami sokat formálódik még; egy olyan ajtó, mely azért nyílt meg előttünk, mert az Egyesült Államok igen nagyra értékeli a katonai együttműködésünket, azt a teljesítményt, amelyet a magyar katonák a különböző missziókban - különösen Afganisztánban - nyújtanak" - fogalmazott.
A miniszter elmondta: december elején járt Afganisztánban, ahol az illetékes amerikai parancsnok "szuperlatívuszokban" beszélt a magyar Különleges Műveleti Csoport (KMCS) katonáiról. A KMCS éles harci helyzetben is bizonyított, megmentve amerikai katonák életét - tette hozzá.
Az elismerést jól jelzi - mondta -, hogy idén nyáron 14 Humvee (HMMWV) harckocsit, számos kézifegyvert, éjjellátót, számítógépet és egyéb eszközt kaptak a KMCS katonáinak kiképzésére az amerikai hadseregtől.
A missziók fenntarthatóságával kapcsolatban a miniszter elmondta: igyekeznek az anyagi lehetőségeket és a szövetségesek elvárásait a lehető legjobban összehangolni.
Elmondta azt is, hogy a közeljövőben biztosan nem szűnik meg egyik külföldi misszió sem, mert pillanatnyilag ennek nincsenek meg feltételei, de új misszió indítását sem tervezik.
Az afganisztáni szerepvállalást illetően közölte, hogy 2014 (a NATO ekkor vonja ki harcoló alakulatait az országból) után is maradnak magyar katonák a közép-ázsiai országban, de már csak az afgán hadsereg kiképzésével foglalkoznak majd, és sokkal kevesebben, mint most.
"A biztonsági felelősséget - valamennyi tartomány felett - a szövetségesek 2014 végéig át kívánják adni a törvényes afgán kormánynak", de bizonyos, hogy nem hagyják magára az országot - fűzte hozzá.
A jövőt illetően a miniszter fontos célnak nevezte a magyar hadiipar újjáélesztését. "Nagyon mélyről indulunk, hiszen szinte maradéktalanul felszámolódott a valaha virágzó magyar hadiipar" - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy számos "kitörési pontot" látnak.
Az erre vonatkozó tervek az előkészítő fázisban tartanak, "igyekszünk költséghatékonyan, hazai munkahelyeket teremtve, fenntartva hozzájárulni a honvédségi igények kielégítéséhez" - mondta. A miniszter közlése szerint több projekt is kidolgozás alatt áll, de a jelenlegi fázisban azok egyike sem hozható nyilvánosságra.
