Parlamenti konferencia az északi modellről - a konszenzus alapú kormányzati döntéshozatal kulcsszerepe
2011.11.09. 12:13  |  Szerző: MTI
Itthon	nyomtat   |    |

Norvégiában a kormány javaslatait megküldik a nem kormányzati szereplőknek, amelyeket felkérnek kommentálásra; a hónapokig, gyakran évekig tartó írásbeli konzultációk során minden érdekcsoport véleményét meghallgatják - mondta a volt politikus, az Oslói Egyetem politológia professzora a Parlament felsőházi termében rendezett konferencián.
A tanácskozást az Interparlamentáris Unió magyar-skandináv baráti tagozata - a budapesti norvég, dán, izlandi, finn és svéd nagykövetséggel, továbbá az IPU magyar-finn és magyar-svéd baráti tagozatával együttműködésben - szervezte meg Az Északi Modell - egy sajátos fejlődési modell tanulságai címmel.
Ertsey Katalin országgyűlési képviselő, az IPU magyar-skandináv tagozatának elnöke, a külügyi bizottság tagja megnyitójában elmondta: a konferencia egy programsorozat nyitánya, amelynek keretében a magyar Országgyűlés tagjai és az érdeklődők az északi modell néven ismertté vált példaértékű gazdaság- és társadalomfejlesztési rendszerét tanulmányozhatják.
Janne H. Matlary, a norvég diplomácia egykori helyettes vezetője előadásában felhívta a figyelmet: a skandináv államok konszenzus alapú döntéshozatali rendszere alapozza meg a politikai intézmények és pártok iránti, Európában kimagasló szintű társadalmi bizalmat. "Nálunk az intézkedések zöme konszenzus alapú" - mondta, és hozzátette, a politikai pártok igyekeznek mindaddig folytatni az egyeztetéseket, amíg egyetértésre jutnak, kompromisszumot találnak.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy liberális demokráciában különösen fontos a hatalmi ágak közötti valódi egyensúly. A brit terminológia szerinti fékek és ellensúlyok rendszeréről, a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom között egyensúly biztosításáról van szó. Kifejtette, Norvégiában a bíróságok akár a parlamentet és a kormányt is felelősségre vonhatják, ha sérülnek az emberi jogok, kimondhatják bármely jogszabály alkotmányellenességét. Az állampolgárok úgy érezhetik: a kormány nem foszthatja meg őket jogaiktól, az alkotmány egy olyan társadalmi szerződés, amelynek betartása felett a bírói hatalom őrködik.
Felhívta a figyelmet: a fékek és ellensúlyok rendszere különösen fontos többségi kormányzás esetén - mint például a mostani Norvégiában vagy Magyarországon -, hiszen ilyenkor nagyobb a kísértés, hogy a hatalom gyakorlói saját embereiket és követőiket hozzák helyzetbe.
A volt norvég külügyminiszter-helyettes arra is kitért, hogy a skandináv államok szinte mentesek a korrupciótól, egyáltalán nem jellemző a közforrások nem megfelelő, magáncélú felhasználása. A közélet nagyon tiszta, a sajtó minden esetben lecsap, amikor egy köztisztviselő pénzt vagy előjogokat kap. Egy miniszter karrierjének végét jelentheti például, ha akár egy 10 eurós taxiszámlát indokolatlanul számol el.
Norvégiát a számonkérhetőség, a felelősség és felelősségre vonhatóság jellemzi - mondta. Ezzel kapcsolatban kifejtette: bár jövedelmének nagy arányát, 45-50 százalékát adóban befizeti, ezt elfogadja, mivel tudja, hogy a pénzzel nem élnek vissza, nem lopják el, hanem valóban visszajön szolgáltatások formájában. Az északi modell ellentéte szerinte éppen Görögország, amelyet a fekete lyukak rendszerének nevezett, ahol a közpénzek eltűnnek.
Felhívta a figyelmet, hogy a norvég demokrácia nem családi vagy hűség alapú kapcsolatokra, hanem meritokráciára épül, az érdemek számítanak. A minisztériumokban és közintézményekben megfelelő végzettségű és képességű hivatalnokok dolgoznak, akiket az állam megvéd.
A konferenciára a skandináv államok nagyköveteit, magyar parlamenti képviselőket és a téma szakértőit hívták meg. Siri Ellen Sletner norvég nagykövet azt mondta, a magas szintű politikai-gazdasági egyenlőséget biztosító északi modell keretében sikerült az igazságos társadalmi újraelosztást a hatékony gazdasággal párosítani, jóllehet ezeket sokan egymást kizáró céloknak hitték. Kifejtette, szakmai párbeszédet szeretnének indítani az északi modell érdemeinek terjesztéséről, bizonyos elemeinek meghonosításáról, s ezzel hozzájárulni a magyarországi társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez. "Nincs nálunk a bölcsek köve, nem kell kritika nélkül elfogadni, amit kínálunk, de vannak olyan elemek, amelyeket az északi régión kívül is lehet és kell alkalmazni" - mondta a nagykövet.