Répás: visszalépés a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítása
2011.06.15. 13:20  |  Szerző: MTI
Nagyvilág	nyomtat   |    |

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása óta visszalépés történt. Az elfogadott módosítás nem tesz kísérletet a jogbizonytalanság feloldására, nem konkrét jogokat rögzít, hanem lehetőségeket - értékelte.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a szabályozás nem teremt jogbiztonságot a kisebbségek számára, sőt fenntartja a bizonytalanságot és a félelem légkörét.
Répás Zsuzsanna előre lépésként értékelte, hogy kérésre kétnyelven is kiadnak bizonyos okiratokat, dokumentumokat, engedélyeket, és, hogy beemelték a törvénybe a nemzetközi jogi kötelezettségeket, illetve biztosított a szóbeli ügyintézés lehetősége. Kiemelte, hogy magyar nyelvű beadványra magyar nyelvű választ kell adniuk a hatóságoknak, eltűntek az emlékművekre és sírok feliratára vonatkozó korlátozások, a kisebbségi nyelven adott település megnevezése nem csak közúton, hanem buszmegállóban, vasútállomásokon, repülőtereken is lehetségessé válik.
Mindezek azonban fakultatív lehetőségként jelennek meg és nem előírásként a törvényben - hangsúlyozta, s kitért a pénzbírság lehetőségére is, amely szintén megjelenik a szabályozásban. Ezzel elvi okokból nem értenek egyet - szögezte le a helyettes államtitkár, aki szerint a Velencei Bizottság, és az EBESZ ajánlásaival ellentétben nem rendezték az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvtörvény viszonyát sem.
A helyettes államtitkár értékelése szerint a szabályozásban az államnyelv elsőbbsége jelenik meg a kisebbségi nyelvek használatával szemben. Kifogásolta, hogy a tömegtájékoztatásban továbbra is kötelező a kisebbségi adások államnyelven történő feliratozása, ez többletköltséget jelent, és gyakorlatilag az élő műsorok sugárzását lehetetlenné teszi.
Problémásnak tartotta a nyelvhasználati küszöb kérdését is, amelyet ugyan a jelenlegi 20-ról 15 százalékra mérsékelnek, de az életbe lépést kitolják tíz éves távlatba azzal, hogy két egymást követő népszámlálást vesznek figyelembe.
Bírálta az a passzust, amely a hivatásos dolgozók, egészségügyi dolgozók egymás közötti kommunikációját szabályozza, nem egyértelmű, hogy mikor minősül hivatalos kommunikációnak, nyilvános, vagy magánbeszélgetésnek. Mivel minden jelenlévő beleegyezéséhez köti a nyelvhasználatot, akár az is előfordulhat, hogy egy arra tévedő járókelő is megakadályozhatja, hogy az érintettek magyarul beszéljenek egymással - említett egy példát. Mint mondta, ez irreális, megalázó helyzeteket eredményezhet.
Szili Katalin (független) a testület alelnöke arról beszélt, hogy a módosítás enyhített ugyan a szankciókon, de továbbra is fenntartja a jogbizonytalanságot. Arra volt kíváncsi, hogy a kormány milyen lépéseket tervez ennek megszüntetése, és az európai megoldás érdekében.
Szintén a jövőben kormányzati lépéseket firtatta Szávay István jobbikos képviselő, aki szerint bíztatni kellene a felvidéki magyarokat, éljenek kivívott jogaikkal. Potápi Árpád (Fidesz) a testület elnöke önmagában rossznak nevezte a nyelvhasználati küszöböt, és nonszensznek tartotta, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak azt kellene eldönteniük, hogy hivatalosan beszélnek vagy sem. Gondként jelölte meg, hogy a felvidéki magyar polgárok nem élnek törvény adta lehetőségeikkel.
Répás Zsuzsanna válaszában elmondta, hogy átfogó, nemzetközi jogi szempontból is megalapozott elemzést készítettek a jogszabályról, és álláspontjukat eljuttatják az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összehangolt fellépésre van szükség, aminek az alapja belpolitikai konszenzus.
Azt - a képviselői felvetésekkel összhangban - komoly problémának tartotta, hogy a felvidéki magyarok sokszor nem élnek meglévő jogaikkal sem, ennek okát a törvény szellemiségében látta.
Kalmár Ferenc (KDNP) a magyar reakciókról szólva példaként a szlovák külügyi bizottság látogatásának lemondását említette.
Kőszegi Zoltán (Fidesz) ugyanakkor azt mondta, elvárta volna, hogy erről a lépésről a külügyi bizottság egyeztessen a nemzeti összetartozás bizottságával, s nem biztos, hogy ez volt a leghelyesebb diplomáciai lépés. Ezt az utóbbi álláspontját osztotta Szili Katalin is.
Révész Máriusz (Fidesz) azt javasolta, hogy akár még a nyári szünet előtt szülessen parlamenti állásfoglalás, amely mögé meg kellene próbálni teljes konszenzust állítani.
A 150 tagú szlovák parlamentben a május 25-i szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény  módosítását, ami elég volt elfogadásához. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia.