A magyar médiacsomag még az év végéig elfogadásra váró tervezeteinek részletes jogi szakértői felülvizsgálatát végezteti el a következő hetekben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének hivatala - áll Dunja Mijatovic sajtószabadság-képviselő jelentésében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A jelentésben felsorolja Magyarországgal kapcsolatosan tett lépéseit. Így kitér arra, hogy június végén levelében felszólította a magyar hatóságokat a médiatörvény-tervezet leállítására, és arra, hogy kezdjenek nyilvános konzultációkat az érintettek részvételével a törvénytervezetek módosítása érdekében.
Dunja Mijatovic az EBESZ állandó tanácsa elé terjesztett jelentésében - a boszniai médiajogi szakértőnek ez az első ilyen beszámolója tavaszi hivatalba lépése óta, amely tagállamokra lebontva ismerteti a hivatal tevékenységét -, a Magyarországgal foglalkozó fejezetben ezzel összefüggésben annak a reményének adott hangot, hogy észrevételeiket figyelembe veszik a médiacsomag törvényeinek véglegesítésénél. "Az előterjesztett médiacsomag sértheti a véleménynyilvánítás szabadságának, a sajtószabadságnak EBESZ-szabványait, s azok elfogadása ahhoz vezethet, hogy a műsorszórás politikai döntéseknek lesz alárendelve" - írja a sajtószabadság-képviselő. Mijatovic beszámolója szerint július 22-én "részletes választ kapott a (magyar) hatóságoktól azon elvek tekintetében, amelyekre az Alkotmány 61. cikkének kiegészítése és a médiatörvény átalakítása épül". A jelentés szerint a sajtószabadság-képviselő másnap "sajnálattal értesült arról, hogy a magyar parlament elfogadta a médiacsomag egyes részeit", s egyben ismerteti az új törvény jelentette változásokat, továbbá beszámol arról, hogy "az ellenzéki pártok, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és más érintettek hangot adtak aggodalmuknak az új törvények alkotmányossága kapcsán". Mijatovic egyébként még júniusban - Martonyi János külügyminiszternek címzett levelében - felajánlotta hivatala segítségét a médiacsomag részletes jogi felülvizsgálatához.
Száznapos a kormány: a Jobbik radikálisabb változást sürget
A Jobbik szerint bár a kormányzat egyes - például nemzet-, oktatás- és szociálpolitikai - kérdésekben "jó irányba indult el", adós maradt fontos problémák orvoslásával, a múlt romjainak eltakarításával és nem ritkán visszaélt parlamenti túlsúlyával. Vona Gábor úgy látja: a kabinet vagy rálép a radikális változások útjára, vagy "ezt a rendszert is el fogja söpörni az idő szele". A Jobbik elnök-frakcióvezetője annak kapcsán értékelt az MTI-nek, hogy a hétvégén lesz száz napja, hogy az Orbán Viktor vezette kormány május 29-én megalakult.
Mesterházy: az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot
Mesterházy Attila szerint az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot és a magyar demokráciát. A szocialista pártelnök-frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján ámokfutásnak nevezte az Orbán-kormány eddigi tevékenységét. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor száz napja a megszegett ígéretek, a demokrácia elleni támadás és az elmulasztott lehetőségek napjai voltak. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva leszögezte: az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt, mert ezen az oldalon a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtötte és a legtöbb jelöltet állítja. Kitért arra: a párt egyharmaddal több ajánlószelvényt gyűjtött most, mint a tavaszi parlamenti választások előtt.
A hatékonyság javulását várják a Nemzeti Védelmi Szolgálattól
A hatékonyság javítása, a párhuzamosságok megszüntetése és az erők koncentrálása a célja a Belügyminisztériumnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozásával - közölte a tárca. A Nemzeti Védelmi Szolgálat irányítása alá fog tartozni a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának teljes szervezete, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnfelderítéssel foglalkozó főosztályai. Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 1-jei hatállyal Bolcsik Zoltán dandártábornokot, Veszprém megyei főkapitányt miniszteri biztossá nevezte ki az NVSZ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására.
