A korábbiaktól eltérő, új parlamenti és kormányzati modellt vezetett be a Fidesz: a kormányzást tulajdonképpen a párt parlamenti frakciója irányítja, a kormányra így csak a statisztaszerep hárult - olvasható a Policy Agenda csütörtökön az MTI-hez eljuttatott elemzésében. Mint írták, az elemzés szerint a törvényalkotási kezdeményezés formálisan is elkerült a kabinettől. Az elemző cég szerint ez a folyamat az önkormányzati választásokig biztosan eltart, mivel ez az új rendszer "minimalizálja az esetleges ellenőrizetlen kormányzati aktivitásból adódó politikai károkat", és utalnak a korábbi kabinetek számos, idő előtt kiszivárgott kormányzati ötleteire.
Az elemzés szerint Orbán Viktor miniszterelnököt két ok is arra vezérelte, hogy ne a kormányon keresztül gyakorolja hatalmát. Pártja szinte minden területen kész javaslatokkal kezdte a kormányzást, és villámgyorsan nekikezdett ezek megvalósításának, az első ok tehát a gyorsaság lehetett - szögezték le. Hozzátették: a második pedig "a bizalom hiánya", hiszen - emlékeztetnek rá - már a választások előtti hírek is arról szóltak, hogy a Fidesz legalább főosztályvezetői szintig akarja lecserélni az állományt, vagyis nem bízik a kormányzati apparátusban. "Az pedig, hogy a kormány két hónapos működését követően sem készített az Országgyűlés és a kormány második félévére vonatkozó munkatervet (legalábbis ilyen nem került nyilvánosságra), a modell hosszú távú alkalmazására utalhat" - szögezték le. A Policy Agenda szerint az új modellben felértékelődik a frakcióvezető, Lázár János szerepe, aki "a miniszterelnök akaratának megvalósítójaként szerepel a parlamentben, illetve a közvélemény előtt". Az elemzés szerint a modell hosszú távú működtetésének a következménye lehet a Fideszen belül a frakcióvezetésben résztvevők befolyásának növekedése. Az elemzőcég által készített statisztika szerint a kormány két hónap munka után mindössze 12 törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, "ezzel az elmúlt hat kormány közül a legalacsonyabb aktivitást mutatják, ami azért is feltűnő, mert ebben az időszakban volt a legmagasabb a beadott törvényjavaslatok száma". A számok alapján leszögezik: a mostani kormánypártok (a Fidesz és a KDNP) toronymagasan a legaktívabbnak bizonyultak az elmúlt négy parlament kormánypárti frakcióihoz képest, ugyanakkor a jelenlegi kabinet a legpasszívabb a benyújtott parlamenti kezdeményezések száma alapján. A mostani kormányzati szerkezetből az önkormányzati választások után két forgatókönyvet valószínűsítenek: az egyik, hogy felgyorsul a kormányzati döntéshozatali rendszer, a minisztériumokon belül sikerül hatékony szakpolitikai egyeztetéseket folytatni. Ezt a lehetőséget erősíti a közigazgatási államtitkári poszt újbóli létrehozása, ezáltal hatékonyabb lehet a tárcák közötti munka. A másik forgatókönyv szerint éppen ennek ellenkezője történik: már a minisztériumokon belül kioltják egymást az egyes szakpolitikai javaslatok, vagyis nehézkesen készülnek el a jogszabálytervezetek, s a kormány munkája nem fog felpörögni.
Száznapos a kormány: a Jobbik radikálisabb változást sürget
A Jobbik szerint bár a kormányzat egyes - például nemzet-, oktatás- és szociálpolitikai - kérdésekben "jó irányba indult el", adós maradt fontos problémák orvoslásával, a múlt romjainak eltakarításával és nem ritkán visszaélt parlamenti túlsúlyával. Vona Gábor úgy látja: a kabinet vagy rálép a radikális változások útjára, vagy "ezt a rendszert is el fogja söpörni az idő szele". A Jobbik elnök-frakcióvezetője annak kapcsán értékelt az MTI-nek, hogy a hétvégén lesz száz napja, hogy az Orbán Viktor vezette kormány május 29-én megalakult.
Mesterházy: az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot
Mesterházy Attila szerint az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot és a magyar demokráciát. A szocialista pártelnök-frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján ámokfutásnak nevezte az Orbán-kormány eddigi tevékenységét. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor száz napja a megszegett ígéretek, a demokrácia elleni támadás és az elmulasztott lehetőségek napjai voltak. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva leszögezte: az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt, mert ezen az oldalon a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtötte és a legtöbb jelöltet állítja. Kitért arra: a párt egyharmaddal több ajánlószelvényt gyűjtött most, mint a tavaszi parlamenti választások előtt.
A hatékonyság javulását várják a Nemzeti Védelmi Szolgálattól
A hatékonyság javítása, a párhuzamosságok megszüntetése és az erők koncentrálása a célja a Belügyminisztériumnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozásával - közölte a tárca. A Nemzeti Védelmi Szolgálat irányítása alá fog tartozni a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának teljes szervezete, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnfelderítéssel foglalkozó főosztályai. Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 1-jei hatállyal Bolcsik Zoltán dandártábornokot, Veszprém megyei főkapitányt miniszteri biztossá nevezte ki az NVSZ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására.
