A korábbiaknál több bekiabálás és szimbolikus gesztus kísérte az új Országgyűlés első, két hónapos ülésszakát a parlamentben. Az országgyűlési jegyzőkönyvek nemcsak az elhangzott felszólalásokat, hanem a teremben történt eseményeket, a bekiabálásokat, a tapsokat és a derültséget is rögzítik. A tavaszi és a nyári rendkívüli ülésszak 27 ülésnapján mindegyikre bőven lehet példát találni. A szimbolikus gesztusok már az alakuló ülésen megjelentek: miközben a képviselők az esküjüket tették le - a jegyzőkönyv szerint - Vona Gábor (Jobbik) Magyar Gárda-mellényt viselt, az MSZP-frakció tagjai pedig emiatt a jobbikosoknak hátat fordítva mondták az eskü szövegét.
A Jobbik-frakció tarkóra tett kézzel vett részt a szabálysértési törvény módosításának szavazásán, és hogy tiltakozásuk még egyértelműbb legyen, Gaudi-Nagy Tamás a voksolás alatt be is kiabálta, hogy "lex gárda". Szintén a Jobbik akciója volt, hogy Novák Előd - a képviselők megfegyelmezése érdekében - egy karikás ostort adott át az ülésvezető Latorcai Jánosnak, aki erre annyi jegyezett meg, bajban lesz, mert erről bevallást kell majd készítenie. Más humoros esetek is történtek az első ülésszakon, ahol a viszonylag sok új képviselő és a Ház vezetésében újoncként résztvevők tanultak bele a szerepükbe. Egy mentelmi ügy kapcsán vált mindenki számára világossá, hogy két Varga László van a parlamentben. Akit érintett az ügy, a szocialista politikust, nem akart hozzászólni a vitához, akit pedig nem érintett, a KDNP-st és nem is beszélhetett volna, azt mondta a plénum előtt, nem tudott róla, hogy őt nem Varga Lászlónak hívják. Az esetet végig bekiabálások kísérték, mindkét oldalról elhangzott, hogy "micsoda különbség". A parlamenti üléseken amúgy is sok a bekiabálás. A jegyzőkönyvek szerint az LMP-t kivéve ebben minden párt jeleskedik. A bekiabálásokból derül ki például, hogy Lamperth Mónika lánya férjhez ment. Az MSZP-s képviselő ezt Soltész Miklósnak kiabálta oda, aki a szocialisták elmúlt nyolcévi felelősségét firtatta abban, hogy 10 ezer házassággal kevesebb köttetett 2002 óta egészen mostanáig. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma államtitkárának a Jobbik is odaszólt, miután a politikus azt mondta: a KDNP-frakcióban 36 képviselő van, 83 gyermekkel, a Jobbiknál 1,1 gyermek az átlag. Az ellenzéki párt egyik képviselője a jegyzőkönyv szerint erre azt kiabálta be: "fiatalabbak vagyunk húsz évvel". Amikor Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető arról beszélt, hogy nincsenek csontvázak a szekrényben, Pálffy István (KDNP) a jegyzőkönyv szerint hangosan hozzáfűzte, hogy szekrény sincs. Vágó Gábor (LMP) egy felszólalásában arra panaszkodott, hogy a többségi kormánypárti frakciók unják a vitát, unják a parlamenti munkát. A képviselőcsoportoktól válaszként a "téged" szót kapta. Lamperth Mónika a figyelem hiányát rótta fel, neki a Fidesz-frakcióból azt kiáltották, hogy ezt ki kell érdemelni. Ujhelyi István (MSZP) Orbán Viktor értékelő beszéde alatt nyilvánított hangosan véleményt. Amikor a kormányfő arról beszélt, hogy a nemzeti centrumban a baloldali szavazók is ott vannak, a szocialista politikus azt kérdezte: "név szerint?". L. Simon László (Fidesz) nem bekiabálással, hanem egy gesztussal válaszolt arra a kritikára, hogy egy törvényjavaslathoz nagyon felháborító indítványt nyújtott be, amiből a kritikák szerint kiderült, hogy megint maga fele hajlott a keze. A politikus erre mindkét kezét behajlítva maga elé emelte - olvasható az ülésnap jegyzőkönyvében. A legnagyobb vihart Novák Előd (Jobbik) okozta, aki Meggyes Tamás mentelmi jogáról történő szavazáskor a "lógjon" szót kiabálta. A Jobbik képviselője ezt nem tagadta, de azt mondta, a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatban tette a megjegyzését, ezért kiabálta, hogy "függesztődjék fel, azaz lógjon". Hozzátette, hogy a bekiabálás "klasszikus parlamenti műfaj", és pártja nem bünteti "a radikalizmust, a szókimondást, a humornak ezt a formáját". A képviselő végül elnézést kért tettéért. A bekiabálások miatt egyébként éppen egy jobbikos politikus emelt szót az Országgyűlésben. Volner János ezt a politikusi arcátlanság kategóriájának nevezte. A jegyzőkönyv szerint L. Simon László erre Harrach Pétert (KDNP) idézte, aki szerint a bekiabálás a parlamenti kultúra része.
Száznapos a kormány: a Jobbik radikálisabb változást sürget
A Jobbik szerint bár a kormányzat egyes - például nemzet-, oktatás- és szociálpolitikai - kérdésekben "jó irányba indult el", adós maradt fontos problémák orvoslásával, a múlt romjainak eltakarításával és nem ritkán visszaélt parlamenti túlsúlyával. Vona Gábor úgy látja: a kabinet vagy rálép a radikális változások útjára, vagy "ezt a rendszert is el fogja söpörni az idő szele". A Jobbik elnök-frakcióvezetője annak kapcsán értékelt az MTI-nek, hogy a hétvégén lesz száz napja, hogy az Orbán Viktor vezette kormány május 29-én megalakult.
Mesterházy: az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot
Mesterházy Attila szerint az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot és a magyar demokráciát. A szocialista pártelnök-frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján ámokfutásnak nevezte az Orbán-kormány eddigi tevékenységét. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor száz napja a megszegett ígéretek, a demokrácia elleni támadás és az elmulasztott lehetőségek napjai voltak. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva leszögezte: az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt, mert ezen az oldalon a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtötte és a legtöbb jelöltet állítja. Kitért arra: a párt egyharmaddal több ajánlószelvényt gyűjtött most, mint a tavaszi parlamenti választások előtt.
A hatékonyság javulását várják a Nemzeti Védelmi Szolgálattól
A hatékonyság javítása, a párhuzamosságok megszüntetése és az erők koncentrálása a célja a Belügyminisztériumnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozásával - közölte a tárca. A Nemzeti Védelmi Szolgálat irányítása alá fog tartozni a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának teljes szervezete, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnfelderítéssel foglalkozó főosztályai. Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 1-jei hatállyal Bolcsik Zoltán dandártábornokot, Veszprém megyei főkapitányt miniszteri biztossá nevezte ki az NVSZ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására.
