Háromszor annyian támogatják a Fideszt, mint az MSZP-t, a Jobbik 17 százalékon áll, az SZDSZ, az MDF és az LMP támogatottsága nem éri el a parlamenti küszöböt a biztos pártválasztók körében - derül ki a Szonda Ipsos legutóbbi felméréséből, amelyet a Népszabadság csütörtöki száma ismertetett. "Ha most vasárnap lennének a választások", a biztos szavazók, a pártot választók 57 százaléka a Fideszre, 20 százaléka az MSZP-re, 17 százaléka a Jobbikra szavazna. A felmérésből kiderül, hogy az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1-1, az LMP-é 3 százalék.
Az összes megkérdezett közül 35 százalék támogatja a Fideszt, 12 az MSZP-t, 10 a Jobbikot. Az LMP-t a felmérés szerint az összes szavazó 2 százaléka, az MDF-et 1 százalék támogatja. Az SZDSZ támogatottsága az összes megkérdezett körében nem éri el az egy százalékot - derül ki a Szonda Ipsos jelentéséből. Nő a választói aktivitás: januárban a jogosultak 43 százaléka, ma már a fele kinyilvánította, hogy elmegy szavazni. A válaszadók körében a bizonytalanok aránya kevesebb mint negyven százalék. Ugyanakkor a pártoknak még lehet mozgósító hatása a lakosság azon 21 százalékára, amely szerint elképzelhető, hogy végül elmegy szavazni - olvasható a felmérésben. A Szonda Ipsos elemzése szerint eddig leginkább a Jobbik tudta javítani a pozícióit. A párt tavaly év végén még Budapesten és a nagyvárosokban volt az átlagosnál erősebb, azóta viszont főleg a kis- és középvárosokban, valamint a falvakban volt képes szimpatizánsokat gyűjteni. Továbbra is főként a fiatalok körében népszerűek (az átlagost meghaladó, 13 százalékos arányban támogatják), de az elmúlt hónapokban sok új hívet gyűjtöttek a harmincas-negyvenes korosztályban is (11 százalék). A Jobbik-tábor ugyan növekedett, de a részvételi aktivitás csökkent - derül ki az elemzésből. A Nézőpont Intézet szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint nem változott jelentősen a három legnépszerűbb párt támogatottsága az előző héthez képest; az aktív szavazók 49 százaléka a Fideszre, 12 százaléka az MSZP-re, 9 százaléka pedig a Jobbikra szavazna.
Száznapos a kormány: a Jobbik radikálisabb változást sürget
A Jobbik szerint bár a kormányzat egyes - például nemzet-, oktatás- és szociálpolitikai - kérdésekben "jó irányba indult el", adós maradt fontos problémák orvoslásával, a múlt romjainak eltakarításával és nem ritkán visszaélt parlamenti túlsúlyával. Vona Gábor úgy látja: a kabinet vagy rálép a radikális változások útjára, vagy "ezt a rendszert is el fogja söpörni az idő szele". A Jobbik elnök-frakcióvezetője annak kapcsán értékelt az MTI-nek, hogy a hétvégén lesz száz napja, hogy az Orbán Viktor vezette kormány május 29-én megalakult.
Mesterházy: az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot
Mesterházy Attila szerint az elmúlt száz nap megrengette Magyarországot és a magyar demokráciát. A szocialista pártelnök-frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján ámokfutásnak nevezte az Orbán-kormány eddigi tevékenységét. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor száz napja a megszegett ígéretek, a demokrácia elleni támadás és az elmulasztott lehetőségek napjai voltak. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva leszögezte: az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt, mert ezen az oldalon a legtöbb ajánlószelvényt gyűjtötte és a legtöbb jelöltet állítja. Kitért arra: a párt egyharmaddal több ajánlószelvényt gyűjtött most, mint a tavaszi parlamenti választások előtt.
A hatékonyság javulását várják a Nemzeti Védelmi Szolgálattól
A hatékonyság javítása, a párhuzamosságok megszüntetése és az erők koncentrálása a célja a Belügyminisztériumnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozásával - közölte a tárca. A Nemzeti Védelmi Szolgálat irányítása alá fog tartozni a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának teljes szervezete, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnfelderítéssel foglalkozó főosztályai. Pintér Sándor belügyminiszter szeptember 1-jei hatállyal Bolcsik Zoltán dandártábornokot, Veszprém megyei főkapitányt miniszteri biztossá nevezte ki az NVSZ létrehozásával kapcsolatos feladatok ellátására.
