Mintegy 5%-kal csökkentek az APEH által kezelt államháztartási bevételek tavaly az előző évihez képest, amiben a gazdasági válság mellett szerepet játszott az adóterhelés szerkezetének évközi átalakítása is. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adójellegű bevételei 2009-ben - a magánnyugdíjpénztárak részére beszedett 354,5 milliárd forinton túl - 8.341 milliárd forintot tettek ki, ami az államháztartás adójellegű bevételeinek 81%-a - közölte az adóhatóság. A kiemelt adókból és járulékokból tavaly 5,1%-kal - 429,7 milliárd forinttal - kevesebb bevétel folyt be, mint az előző évben. A mérséklődés az APEH szerint döntően a gazdasági válság és az évközi adópolitikai intézkedések hatásait jelzi.
A nettó személyi jövedelemadó bevétel tavaly mintegy 1.874,2 milliárd forint volt, 124,6 milliárd forinttal alacsonyabb a 2008. évinél, ami a válság miatti kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok és a jogszabályváltozásokból eredő bevételkiesés következménye. Az általános forgalmi adóból tavaly 2.168,5 milliárd forint nettó bevétel származott, ami 2,6 százalékkal - 54,4 milliárd forinttal - haladja meg a 2008. évi bevételt. Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a befizetések kisebb mértékben estek vissza, mint a visszaigénylések, másrészt a kulcs változásának hatása - aszimmetrikusan - először a fizetendő adó emelkedésében jelentkezik. A gazdasági válság hatása legélesebben a társasági adóból származó bevételekben tükröződik: a 2009. évi nettó 385,5 milliárd forint több mint 20 százalékkal, közel 102 milliárd forinttal maradt el az előző évitől. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevétele - a bázissal azonos adókulcs mellett is 166,5 milliárdról 169,7 milliárd forintra növekedett. Az APEH számláin megjelenő társadalombiztosítási járulékból az előző évhez viszonyítva 198,7 milliárd forinttal kevesebb, összesen 2.993 milliárd forint bevétel képződött. A visszaesésben a reálgazdasági folyamatok mellett a 2009. július 1-jétől hatályos kedvezményes járulékkulcs bevezetése is közrejátszott. Mérséklődtek az illetékbevételek is, annak ellenére, hogy az előző évhez képest közel 25 százalékkal több (összesen mintegy 1,2 millió darab) illeték fizetési meghagyást bocsátottak ki.
Pénteken kora reggel stabilizálódott a forint árfolyama a nemzetközi devizakereskedelemben a csütörtöki erősödés után. Kereskedők szerint pénteken tovább erősödhet a forint, mert kedvező fogadtatásra talált a csütörtöki államkötvény aukció, és a nemzetközi piacokon javult a hangulat. Röviddel hét óra előtt egy euró 284,35 forintot ért, míg csütörtökön későn este 284,37 forinton, délután 284,90 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben. Szerdán még 287,60 és 289,50 forint között mozgott az árfolyam. A forint erősödött a svájci frankkal szemben is: kora reggel 220,73 forint volt a svájci valuta árfolyama, csütörtökön délután 221,28 forint volt a jegyzés, szerdán este 222,67 forint.
Magyar Hírlap: problémajegyzék a kiemelt állami szerződésekről
A Magyar Hírlap szerint problémajegyzéket állított össze a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkársága, annyi a kivizsgálandó eset. Hegmanné Nemes Sára államtitkár a napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a PPP típusú - vagyis a közszféra és a magánszféra hosszú távú, összetett együttműködésén alapuló - beruházásokat nem a gazdaságosság és a hatékonyság motiválta, az állam érdekei háttérbe szorultak a magánérdekekkel szemben. Elmondta, az autópálya-beruházásokkal kezdik az átfogó vizsgálatokat, az M5-ös és az M6-os koncessziójának áttekintésével.
Nem erősödik a forint
A forint csütörtök délelőttre még nem került ki a "veszélyzónából", árfolyama nagyjából az előző délutáni szinten ingadozik: az eurót délelőtt fél tízkor 287,53 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben. Szerdán délután négy órakor 287,40 forint, este nyolc órakor 286,78 forint volt a jegyzés. Szerdán az árfolyam 287,60 és 289,50 forint között mozgott.
