A Duna Televízió február 12-én új tematikus sorozatot indít Maffiapéntek címmel, amelyben a titkos bűnszervezetet bemutató, valós eseményeket feldolgozó televíziós filmeket, filmsorozatokat és dokumentumfilmeket láthatnak a nézők.
Elsőként egy 12 részes sorozatot tűz műsorára a Duna Televízió, amely minden idők egyik legnagyobb és leghírhedtebb maffiavezére, Salvatore „Totó” Riina életét dolgozza fel 1943-tól 1993-ban bekövetkező letartóztatásáig. A főnökök főnöke című tévéfilmsorozat Olaszországban nagy vihart kavart. A mintegy 3500 szereplőt felvonultató 15 millió eurós költségvetésű filmet értelmiségiek és társadalomkutatók azzal támadták, hogy pozitív képet fest a maffiáról, és ezzel rossz példát mutat a felnövekvő generációnak. A sorozatot egyébként maga Totó Riina is figyelemmel kísérte a cellájából, és elmondása szerint különösen elégedett volt a főszereplő, Claudio Gioé alakításával. A valós személyekkel valós eseményeket szinte dokumentarista pontossággal bemutató film két újságíró, Giuseppe D’Avanzo és Attilio Bolzoni könyvén alapul. A szegény szicíliai kisvárosban, Corleonéban élő 13 éves Totó Riina élete egyik percről a másikra megváltozik, amikor édesapja és öccse egy bombarobbanás következtében életét veszti. A kamasz fiúra hirtelen rászakad a családfenntartói szerep, amivel nehéz megbirkózni a háború sújtotta Olaszországban. Látszólag nem marad más út, csak az, hogy csatlakozzon a helyi nagymenőkhöz és ezzel elinduljon a bűnözés rögös, de biztos megélhetést nyújtó útján. Társai lesznek ebben hű cinkosai, Bernardo Provenzano, aki a szicíliai maffia legerősebb szárnya, a Corleone-klán keresztapja lesz és a Cosa Nostra harmadik legfontosabb főnökévé váló, Calogero Bagarella, valamint a forgatókönyvírók által kitalált negyedik barát, Biagio Schiro, aki már az első komoly balhé után szembe fordul társaival és kitartó tanulással rendőrkarriert épít. A főnökök főnöke első epizódját február 12-én, pénteken 21.45-kor láthatják.
Az első „Maffiapénteken” az olasz sorozat után, 22.35-kor a Drót negyedik évadját kezdi vetíteni a Duna Televízió. A helyszín Baltimore, az Egyesült Államok keleti parti nagyvárosa, ami a jelentősebb metropoliszok mellett csak lesajnált vidéki településnek számít. Nyomor és kábítószer, bűnözés és korrupció, hatalmi játszmák és reménytelen sorsok – a helyszín lehetne bármely más város a világon, a játékszabályok lényegében ugyanazok. A Drót negyedik évada ismét egy újabb színterét mutatja be a baltimore-i társadalomnak: az utca, a kikötő és a városháza világa után az iskola a következő terep, aminek működési mechanizmusába bepillanthatunk, miközben folytatódik állandó szereplőink, a rendőrség nyomozóinak küzdelme a helyi drogmaffia ellen. A sorozat alkotója, Ed Burns személyes tapasztalatokra épített: a rendőrségnél eltöltött húsz év után egy baltimore-i általános iskolában helyezkedett el tanárként. „Egy ilyen helyen, mint Baltimore, az iskolák nagy része úgy indul neki a tanévnek, hogy nincs minden tanári állás betöltve – nyilatkozta Burns. – „Ha az embernek megvan keze, lába, a két szeme, akkor már tárt karokkal fogadják. Erre a munkára pszichológiailag lehetetlen felkészülni. Ami engem illet, a vietnami háborús élményeim segítettek megoldani a mindennapos problémákat. Ezek a gyerekek nap mint nap látnak az utcán embereket meghalni. Az első évben, amikor tanítottam, a 120 tanítványom közül 13-at lelőttek. Hetedikesek voltak. És mindegyikükről igaz, hogy erőszak áldozatai voltak vagy így, vagy úgy. Amikor betesszük őket egy osztályterembe, és valamiféle tantervet akarunk rájuk kényszeríteni, itt is bekapcsolnak a túlélési stratégiák… Aztán nagy ritkán adódik egy szempillantásnyi idő, amikor lehet tanítani. Igazából azonban nem teszünk mást, mint példát mutatunk az odafigyelő, a gondoskodó magatartásból.” A Drót 4. évadát február 12-től, péntek esténként 22 óra után láthatják a Duna Televízió Maffiapéntek sorozatában.
A Presser Gábor által megálmodott Magyar Dal Napja sokak tetszését elnyerte 2008-ban a Sziget Fesztiválon. Negyvenes apukák kötötték kendővel magukra legifjabb csemetéiket is, hogy azok már igen zsenge korukban magukba szippanthassák a magyar zene esszenciáját. Az elmúlt évben országos méretűvé nőtte ki magát a "magyar zenészek napja", s már 22 helyszínen zajlottak koncertek.
A Dunakanyar festője - Szőnyi István
"Szőnyi István (1894-1960) művészi ereje már a kezdeti évektől a tájképfestésben mutatkozott meg a legszembetűnőbben. Amikor 1924-ben Zebegényben telepedett le, a reveláció erejével hatott rá a dunai táj. Egymás után festette nagyszabású, Dunakanyart ábrázoló tájképeit, szinte valamennyit magángyűjtők vásárolták meg. Talán ezért is fordulhatott elő, hogy a Szőnyi emlékház gyűjteményéből hiányzik az őt leginkább foglalkoztató festői téma.
Csarnok - Újratöltve - Barta Zsolt Péter kiállítása
Barta Zsolt Péter, aki márciusban vette át a szakma legfontosabb díját, a Balogh Rudolf díjat, már többször szerepelt a Nessim Galériában. A Csarnok címő projekt első része három évvel ezelőtt, szintén szeptemberben került a közönség elé.
