Aki csak tudott, már elköltözött Leogane-ból, a januári haiti földrengés epicentrumához legközelebb fekvő városból. Aki maradt, újabb katasztrófától retteg és az épen maradt házakba sem mer belépni. A fővárostól, Port-au-Prince-től 40 kilométerre fekvő város térségét északról a Karib-tenger határolja, délről egy magas hegylánc. A táj képeslapra illő, az összképet azonban már a hegyek is rontják, pedig rajtuk nem látszanak a pusztító erejű január 12-i földmozgás nyomai. Hiányzik viszont az erdőtakaró, fákkal benőtt területek csak foltokban vannak.
Főzéshez évszázadok óta faszenet használnak Haitiben, manapság is, és nem csak vidéken. A nyersanyag rohamos fogyatkozásának ellenére a faszén még mindig a régió egyik legfontosabb terméke, amelyet a katasztrófa utáni bénultság közepette is folyamatosan termelnek, és vészesen túlrakott teherautókon szállítanak Port-au-Prince felé. A szállítás január 12. óta körülményesebb: a térség fő útját helyenként szinte feltépte a földrengés, széles, mély repedések keletkeztek rajta. Sokszor kell lassítani, kerülgetni a késsel ejtett vágásra emlékeztető veszélyes akadályokat, és könnyen megeshet, hogy az esős évszak beköszöntével a hegyekből alázúduló víz - amit az erődirtás miatt nemigen gátol növényzet és gyökérzet - a réseken keresztül alámossa majd az utat és ellehetetleníti a közlekedést. A helyieknek pillanatnyilag kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Újabb földrengéstől tartanak. A hivatalos adatok alapján a Richter-skála szerinti 5-ös, vagy annál nagyobb erejű földmozgás bekövetkeztének a valószínűsége a következő 30 napban 90 százalék. A hatóságok a rádión és a televízión keresztül naponta többször figyelmeztetik a lakosságot, hogy a földrengésveszély miatt nem tanácsos kőből, betonból épült házban aludni. Az emberek azonban nem is gondolnak arra, hogy ne sátorban, rögtönzött tákolmányaikban vagy a szabad ég alatt éjszakázzanak. Valójában csapdahelyzet alakult ki, mert a januári katasztrófa előtt is pontosan akkora volt egy nagy erejű földrengés valószínűsége, mint utána, csak korábban nem törődött senki a térség alatt húzódó Enriquillo törésvonalat tanulmányozó tudósok vizsgálati eredményeivel.
Újabb tüzérségi robbanótesteket találtak hétfő délelőtt Budapesten, a városligeti műjégpálya felújítása közben, a környéket háromszáz méter sugarú körben lezárták; a gránátok hatástalanítása és elszállítása 1,5-2 órát vehet igénybe - tudta meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóosztályától az MTI. A HM közlése szerint összesen tizenkét darab második világháborús szovjet és német aknavető-, illetve kisebb űrméretű páncéltörő lövedékeket találtak. Ezek közül három lövedéket a helyszínen semmisítenek meg, a maradékot pedig elszállítják a központi gyűjtőhelyre.
Mesterházy: Orbán politikai drogdíler
Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor politikai drogdíler, aki évek óta szintetikus boldogságot árul. Mesterházy Attila ezt a kijelentését a miniszterelnök hétvégi, kötcsei beszédének egyik tanulságaként fogalmazta meg. Úgy látja: Orbán Viktor vasárnapi beszéde a kettős beszéd mintapéldája, a Fidesz elnöke ugyanis zárt körben mindig őszintébb, mint amikor a választópolgároknak mondja el a gondolatait. A szocialista politikus véleménye szerint a beszéd alapján egyértelmű, hogy csak október 3-a után derül ki az igazság, addig a kormány semmi olyat nem fog tenni, ami befolyásolja az ország hosszú távú jövőjét.
Meghosszabbították a nyomozást a felsőzsolcai árvíz okozta károk ügyében
Két feljelentés ügyében nyomoz a rendőrség a felsőzsolcai árvíz kapcsán, az egyiket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, a másikat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálja. Az egyik feljelentést egy felsőzsolcai lakos tette, a másikat a helyi önkormányzat fideszes képviselője, Milánkovich Ernő. A Borsod megyei rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen folytatja a vizsgálatot. A Szabolcs megyei rendőr-főkapitányság a felsőzsolcai Nagy Zoltán kárügyében nyomoz. Mindkét hatóságnál meghosszabbították a nyomozás határidejét.
