A szavazatok majdnem teljes feldolgozottsága mellett továbbra is Viktor Janukovics ellenzéki vezető áll az élen az ukrán elnökválasztás második fordulójában - közölte a központi választási bizottság egyik tisztségviselője hétfőn. Janukovics valamelyest növelte is előnyét Julija Timosenko jelenlegi kormányfő eredményéhez képest - tette hozzá az illetékes. A legfrissebb nyilvánosságra hozott adatok szerint a voksok 48,38 százalékát mondhatja magáénak, míg Timosenko 46,01 százalékot kapott a vasárnap leadott szavazatok 96,62 százalékának összesítése alapján. Janukovics előnye így 2,37 százalékra nőtt a korábbi, alig több mint 2 százalékos előnnyel szemben. Kárpátalján Julija Timosenko szerezte meg a szavazatok többségét, valamivel több mint tíz százalékkal előzve meg riválisát.
A Kárpátalján leadott voksok 100 százalékának feldolgozása után közzétett adatok szerint Timosenko a szavazatok több mint 51 százalékát szerezte meg, míg Janukovicsra a választáson részt vettek valamivel több mint 41 százaléka voksolt. A miniszterelnök ugyan a számára legkedvezőbb előrejelzéseknél is jobban szerepelt a régióban, ám a rá leadott szavazatok aránya így is messze elmarad a többi nyugat-ukrajnai megyében mutatott teljesítményétől. Timosenkónak azt követően sikerült fordítania kárpátaljai eredményén, hogy az elnökválasztás első fordulójában 3,5 százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint a magyar és román nemzetiségű választók nagy részének voksait megszerző Janukovics. Az ellenzék vezére, akit a vele választási szövetségre lépett Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) támogatott, a második fordulóban a magyar többségű beregszászi választókörzetben a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, míg ellenfele 41 százalékot kapott. A hat kárpátaljai választási körzet közül Janukovics még a munkácsiban győzött. Szakértők szerint Timosenkónak azért sikerült győznie a második fordulóban Kárpátalján, mert a megye lakosságának zöme európai orientáltságú, s ezúttal ő kapta meg azokat a szavazatokat, amelyeket az első fordulóban az európai beállítottságú fiatal elnökjelöltekre adtak le.
Vona Gábor "az élősködő politikusokat" nevezte az egyik nagy problémának
A Jobbik elnöke Magyarország legnagyobb problémáinak "az élősködő politikusokat", a multinacionális tőkét és "a cigányság jelentős részét" nevezte egy választási gyűlésen csütörtökön Gyomaendrődön. Vona Gábor szerint, aki Samu Tamás Gergő, pártja országgyűlési képviselőjelöltje mellett is korteskedett, "mindaddig, amíg az élősködőktől nem szabadítjuk meg Magyarországot, addig akármilyen programokkal, tervekkel meg elképzelésekkel áll elő a kormány, a lyukas hordóba fogja hordani a vizet". Közölte: először a politikai bűnözéstől, az álláshalmozóktól, a korrupciótól kellene megszabadítani az országot.
Mesterházy azt ígérte, megvédik jelöltjeiket a rágalmazásoktól
Az MSZP elnöke azt ígérte a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) tagjainak és rajtuk keresztül valamennyi jelöltjüknek, hogy meg fogják védeni őket a rágalmazásoktól. Mesterházy Attila Balatonszemesen a BÖK kétnapos találkozójának első napján, csütörtökön tartott sajtótájékoztatón azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak adtak hangot a napokban a Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban történtek miatt, ahol "Fideszhez közeli vagy velük szövetségben álló jelöltek arról beszélgettek (...) hogy hogyan lehetne megvádolni, megrágalmazni, befeketíteni jelölteket, csak azért, mert esélyesnek tartják őket".
Fidesz-KDNP: nyolcpontos javaslatcsomag a lakáshitelesek megsegítésére
Nyolcpontos javaslatcsomagot dolgoztak ki fideszes képviselők a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére: megtiltanák például az ügyfélnek hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírnák a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. A devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítése a legsürgetőbb, ezért 8 pontos javaslatcsomagot állítottak össze, ezekből a kövejövőben törvényjavaslatok lesznek - közölte Tapolcán Rogán Antal és Kósa Lajos. Kósa Lajos hangsúlyozta, szeretnének konzultációt folytatni a lakáshitelesek egyesületeivel és a bankokkal, a parlamenti vitában pedig az ellenzék is hozzátehet ezekhez a javaslatokhoz.
